Gyermekkorom fényes emlékei közé tartoznak a vásárok, az utcánkhoz közeli színes kavalkád igazi eseménynek számított az óbecseiek életében is. Nem csillapodó lelkesedéssel olvastam hát Silling Léda kiváló néprajztudósunk Vajdasági vásárok és vásározók című, 2020-ban a Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában megjelent kötetét.
2026. május 10., vasárnap
Gyűrődések
A délvidéki vasúttól történő búcsúzásomból nem maradhat ki annak legfényesebb fejezete, a budapest–fiumei vasút emléke sem. A történelmi Magyarország kiegyezés utáni, fényes polgári korszakának egyik legnemesebb vívmánya a vasúthálózat rohamos léptékben történt, a lendületes gazdasági fejlődést elősegítő kiépítése volt.
Juhász Tibor kétségtelenül a magyar irodalom szociográfiai táborát erősíti. A bemutatkozó verseskötete (Ez nem az a környék), majd a szociografikus prózakötete (Salgó blues) után a Scolar Kiadó gondozásában tavaly megjelent Amire telik című könyvével is az a célja, hogy közelebb hozza a szegénységet.
A m. kir. közmunka-, közlekedésügyi és kereskedelemi miniszter 1898. évi július hó 25-én aláírta Az ó-becse–újvidék–titeli helyi érdekű vasút engedélyokiratát, melynek 1. §. kimondta: „Ezen engedél...
Tonnára-kilóra fogja eladni a bánáti – és minden bizonnyal a bácskai – vasút rozsdamarta maradványait a Szerbiai Vasúti Közvállalat, ezzel próbálva javítani nem kifejezetten rózsás anyagi helyzetén a cég. Az eljárásnak, úgy tűnik, jogi akadálya nincs, morális annál több: egyértelmű, hogy a fejlesztések, a karbantartások hiánya vezetett a vasúti hálózat, és a reá épült infrastruktúra szétrothadásához.
Muravidék hagyományos népi étele, jellegzetes péksüteménye a kerek perec, amely arrafelé ünnepi eledelnek számít. A hetési tájakon „hőkön sült perec” néven emlegetik az emberek, története pedig évszázadokra nyúlik vissza.