Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni...
2026. február 9., hétfő
Gyűrődések
Bácskossuthfalva méltán lehet büszke tekintélyt parancsoló történeti irodalmára, hiszen példa nélküli az a szeretet, ahogyan a település közössége történetét, hagyományait értékeli és megbecsüli. Múltja iránti tiszteletét legutóbb a 2019-ben megjelent, Besnyi Károly által szerkesztett Tündérlak – Helytörténeti írások Papp Dániel születésének 150.
A verseci gyermek- és ifjúkor emlékeit a történelmi regényei hosszú sorában – mindenekelőtt a Fenn és lenn, A hét sváb, a Pogányok című munkáiban – megörökítő Herczeg Ferenc, aki 1896-tól a nemzeti összeomlásig országgyűlési képviselő volt, az írók és közéleti szereplők azon sorába tartozott, aki már a XIX. század utolsó éveitől tisztán látta, hogy egy esetleges háború a történelmi Magyarország végzetes pusztulásához fog vezetni.
Mélységes-mély döbbenettel olvasom a Magyar Szóban a politikusaink és közéleti szereplőink Szabadka belvárosának klasszikus értékei megőrzéséért folytatott elszánt küzdelméről szóló beszámolókat, s...
Kellő megindultsággal nézem Kolumbán Lajos 1911-ben megjelent A Délvidéken és az Aldunán című kötetének hátsó borítóját. Még látom magam előtt Galambóc várának égbenyúló falait, nehezen szabadulok a Babagáj szikla babonáitól, még visszhangzik bennem a Kazánszoros sziklái által fölkavart víz lármája, és sorra megelevenednek bennem évezredes magyar történelmünknek a tájhoz kötődő történetei – s lám, az utolsó lapon egy halványlila bélyegző már a Délvidék másik szegletébe szólít.
Kolumbán Lajos 1911-ben megjelent A Délvidéken és az Aldunán című könyvének vándorai, a késmárki polgári iskola három diákja Czimbalmos Pali, Trombitás Gyula és Dobos Gyuri gondos apai kíséretben dél-magyarországi kirándulásra utaztak, és egy hetet töltöttek az Alduna legendákban rejtőzködő vidékén. Útjuk során elhajóztak a Kazánszoros sziklái alatt is, miközben a magasból – anélkül, hogy tudták volna – egy szomorú szempár kísérte útjukat.