Attól eltekintve, hogy a politikai csúcs, főleg a Nemzetközi Valutaalap nyomására, felvetette annak lehetőségét, hogy a közvállalatokban csökkenteni fogja a dolgozók létszámát – elsősorban a villanygazdaságban és a vasútnál –, máris megkezdődtek a számolgatások a végkielégítés összegét illetően. A kormány ugyanis, a szokásos meggondolatlanságával, közzétett egy képletet, amellyel meg lehet állapítani, hogy egy „lapátra kerülő” alkalmazott mennyi pénzre számíthat.
Álláspont
Szerbiában 2003 óta folyik az elmúlt évtizedekben engedély nélkül felépített objektumok legalizálása. Több törvénnyel is szabályozták már, de ezek nem voltak túl hatékonyak. Leginkább drága volt, é...
Óriási hullámokat vertek a vízilabdázó Andrija Prlainović szavai, akit a megnyert olimpiai aranyérem után közvetlenül nem ragadott el a győzelmi hév, hanem az euforikus nyilatkozatok helyett azt említette meg, hogy ez az aranyérem nem rendszerbeni munka eredménye, magyarul, az államnak semmi köze hozzá.
Akik az utóbbi évtizedekben, akár felületesen is, figyelemmel kísérték Jugoszlávia, majd Szerbia gazdaságpolitikai történéseit, napjainkban kénytelenek arra a következtetésre jutni, hogy a nemzetközi megítélés szempontjából az iparosodás terén gyakorlatilag sehol sem vagyunk. Ennek a felismeréséhez a hatórás székfoglalóra sincs szükség, habár a régi/új kormányfő expozéjából – féligazságként ugyan, de – kiderült, hogy a jobb sorsra érdemes köztársaság legalább negyven évet visszafejlődött.
– Minden elismerésem az olimpikonoknak! Gratulálok a sportolóinknak, hogy Brazíliában a lehető legjobb fényben tüntették fel Szerbiát.
Kiskorom óta bajom van a nyárral. Egyszerűen túl meleg nekem.

