Hol volt, hol nem volt, valamikor az országnak tengere is volt, most nincs, ezért valami mást kellett kitalálni, hogy a munkásember az évi spórolt pénzét ne vigye ki az országból, ne Görögországban dőzsöljön, hanem Szerbiában nyaraljon. Mondjuk csak ki hangosan: Szerbiában nyaralni!
2026. március 21., szombat
Álláspont
Tomislav Nikolić államfőnek május 31-én lejár ötéves mandátuma. Olyan helyzet korábban Szerbiában még nem fordult elő, hogy az államfői tisztségbe ezt követően az addigi kormányfő lépett volna, de az elnökválasztás éppen egy ilyen eredményt hozott: Aleksandar Vučićnak kell átvennie az államfői teendőket korábbi párttársától.
Tavalyelőtt sem volt sok okuk panaszra a szerbiai bankoknak, az elmúlt esztendőben azonban csúcsközeli profitot valósítottak meg. A harminc pénzintézmény ugyanis 18,4 milliárd dinár haszonnal dicsekedhet, csaknem kétszer akkorával, mint egy évvel ezelőtt.
Hatalmas porverés előzte meg a torinói Fiat, majd néhány évvel később az Egyesült Arab Emírségek légitársaságának Szerbiába települését. Mindkét alkalommal a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a külföldi stratégiai partner jóvoltából a munkahelyek százait (vagy éppen ezreit) sikerült megmenteni, s ennek érdekében az állam nem garasoskodhat.
Az ógörögöknél az éhség istennőjét Limosnak hívják. Limos sok szempontból elfojtott istennő: messzire helyezték őt, és alig írnak róla.
Újabban hozzánk is „begyűrűzött” egy, a fejlett országokban már szinte bevált gyakorlatnak számító munkaerő-beszerzés. Ez pedig a munkások lízingelése.