Hatalmas változásnak lehetünk tanúi az autóiparban, a közlekedés új korszaka előtt állunk. Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam a múlt év végén megállapodásra jutott, amelynek értelmében 2035-től nem lehet új belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat értékesíteni. Kivételt képeznek azok a járművek, amelyek klímasemleges üzemanyagot használnak. Az Európai Unió klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, a klímasemlegességet pedig 2050-re érnék el. A döntéshozók abban bíznak, hogy a belső égésű motorral hajtott járműveket idővel elektromos járművekre cserélik majd. A legnagyobb autógyártók mindenesetre hatalmas beruházásra készülnek e téren. 2030-ig mintegy 1200 milliárd dollárt terveznek elkölteni az elektromos járművek fejlesztése és gyártása, valamint az ehhez szükséges akkumulátorok és nyersanyagok beszerzése céljából. 2030-ban 54 millió elektromos autót terveznek gyártani, amely a teljes termelés több mint a felét jelentheti abban az évben. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója arra számít, hogy 2030-ban 20 millió villanyautót is előállíthat a vállalata. Ez a jelenlegi gyártás mintegy 13-szorosa, így annak elérése több száz milliárd dollárnyi beruházást tehet szükségessé. A Tesla mögött a több mint 100 milliárd dolláros költekezéssel számoló Volkswagen, majd a 70 milliárd dolláros beruházásban gondolkodó Toyota következik. A japán vállalat 2030-ban már évi 3,5 millió villanyautó eladását szeretné elérni. A Ford évi 3 millió elektromos autót gyárthat, vagyis a termelése felét ezek a járművek adhatják. Ezután következik a 47 milliárd dolláros kiadással számoló Mercedes Benz, míg a BMW, a Stellantis és a General Motors egyaránt 35 milliárd dollárt szán elektromos modelljeinek fejlesztésére.
Vajon az ID3 ugyanolyan népautóvá válik, mint a Golf? (B92)
A szakértők egyetértenek abban, hogy az elektromos autók kevesebb károsanyag-kibocsátással közlekednek. Ezenkívül motorjaik nemcsak csendesek és egyenletesek, de kevesebb karbantartást igényelnek. Az elektromos autók tehát sokkal jobban megfelelnek a modern városi közlekedésre, mint a belsőégésű motorral működő járművek. Az előnyök mellett azonban hátrányai is vannak. Az egyik, hogy sokkal tovább tart feltölteni az akkumulátorokat, mint benzint, vagy gázolajat tankolni. Ezenkívül kisebb távolságot tudnak megtenni, mint a hagyományos autók. A legtöbb mostani modell már képes legalább 250 kilométert lemenni, ami városi közlekedéshez tökéletes, de aki nagyobb távolságra utazik, annak kalkulálnia kell a töltőállomásokkal. Ezek a járművek közvetlenül nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, a világ számos részén azonban még mindig nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamosenergiával működnek. A jármű és különösen az akkumulátor gyártásához is energiát használnak fel. Az akkumulátor gyártásából származó károsanyag-kibocsátások mintegy fele az akkumulátorok gyártásához és összeszereléséhez felhasznált villamosenergiából származik. Szakértők egyetértenek abban, hogy a benzinüzemű autókról az elektromos autókra való átállás önmagában nem jelent áttörést az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Olyan társadalmi változásokkal kell együtt járnia, amilyen például a tömegközlekedés és az alternatív közlekedési módok népszerűbbé válása.
A globális gazdasági bizonytalanság ellenére a tisztán elektromos járművek piaca figyelemre méltó ütemben nőtt az elmúlt időszakban, főleg a világ legnagyobb gazdaságaiban. Európában, Kínában és az Egyesült Államokban az elektromos járművek gyorsan növekvő piaci részesedést szereztek. Az elektromos járművek elterjedése azonban nem mindenhol egyforma. A fejlett, fejlődő és szegény országok közötti különbség szembetűnő. Míg például 2022 harmadik negyedévében az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése Kínában, Európában és Dél-Koreában meghaladta a 10 százalékot, Latin-Amerikában és Oroszországban még az egy százalékot sem érte el. Európán belül Norvégiában az elektromos járművek váltak a legnépszerűbb alternatívává a fogyasztók körében, de Németországban, Franciaországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, és Izlandon is egyre nagyobb a kereslet irántuk. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű európai országokban az elektromos autók sokkal lassabb ütemben terjednek el. Szerbia is azokhoz az országokhoz tartozik, ahol még nem olyan népszerűek az elektromos járművek, de változik a helyzet. Az állam például az idén is 2500 eurótól 5000 euróig támogatja az elektromos és hibrid autók vásárlását. Míg egyesek szerint a támogatások növelik az eladást, a közgazdászok szerint egy átlagos szerbiai polgárnak ezek a járművek még mindig nagyon drágák. Ezenkívül felhívják a figyelmet arra, hogy Szerbiában jelenleg mintegy 150 töltőállomás van, ami nagyon kevés. A jövőben mindenképpen növelni kell a számukat. Szerbiában a polgárok 2020-ban 112 elektromos és hibrid autót vásároltak, 2021-ben 446-ot, tavaly pedig 665-öt. A belügyminisztérium adatai szerint Szerbiában az idén áprilisban 1722 elektromos autót regisztráltak. A becslések szerint 2040-ig 300 ezer elektromos autó közlekedik majd az utakon. A Szerbiai Posta is nemrégen bejelentette, hogy elektromos járműveket szereznek be. Újvidék lesz az első város, ahol a postai járművek kizárólag elektromosak lesznek. A Városi Közlekedési Közvállalat pedig a lengyel Solaris vállalattól 10 elektromos autóbuszt vásárolt 6,2 millió euróért. Három töltőállomást is kialakítanak az új járművek számára. Tehát mindenképpen nagy változás előtt állunk a közlekedés terén.
Nyitókép: Tesla Model S Plaid (EV Database)
