2026. július 5., vasárnap

MagyarZó Pistike messéi

Az elmúlt napok után, remélem, azok is kissé elgondolkodnak a klímaváltozáson, akik eddig valamilyen oknál fogva tagadták ennek a zörnyű jelenségnek a meglétét. Előbb napokig csak izzadtunk és kóvályogtunk a forróságban, aztán epedve vártuk a felfrissülést, ami csak nem akart eljönni, ahol pedig mégis, cudar vihar formájában érkezett: villámlással, széllel, jégveréssel! Már nincs is normális nyár, amit kicsit is élvezni lehetne, amilyenről az ősök messélnek, amikor rájuk tör a nosztalgiázhatnék. A rossz hír pedig az, hogy a meteorológusok szerint a kánikula még inkább fokozódik majd. A júliusunk állítólag olyan lesz, mintha sütőben töltenénk fonyott kalácsként. Az ember fia ilyenkor elmenne lehűlni valami fürdőzőhelyre, de már fürödni sem lehet nyugodtan, mert a zősök olvasták valahol, hogy nagyon óvatosnak kell lenni ilyen helyeken, hiszen az ember könnyen összeszedhet valami hasi vírust, vagy húgyúti fertőzést, vagy fülgyulladást, az ennél zörnyűbb nyavalyákról nem is szólva! Úgyhogy marad a pihegés a gatyarohasztó hőségben.

– A zokosok a héten bezengték, Tematild, hogy az utóbbi hőhullám az elkövetkező nyarak főpróbája – tájékoztata atata. – És a jövőben egyre gyakrabban jelentkeznek, egyre intenzívebbé válnak és egyre hosszabb ideig tartanak majd. A tudósok szerint ez az állapot nem alakult volna ki a klímaváltozás nélkül.

– Azt akarod mondani, Tegyula, hogy ezek a borzasztó időjárási viszonyok azért keletkeztek, mert néha boltba menet otthon felejtem a vászontatyót, és kénytelen vagyok venni egy këszát?! – hökkene meg az öreglány.

– Szerintem csúnya nagy átverés a környezetük iránt érzékeny, az úgynevezett klímaszorongó szerzetekre hárítani a felelősséget – fejté ki a fater. – Itt csakis társadalmi szinten lehetne valamiféle eredményt elérni: például, ha lemondunk a folyamatos túltermelésről, vagy nem hurcibáljuk az árut körbe-körbe a világban, hanem mindenki azt fogyaszt, amit a környezetében megtermelnek, esetleg a nagy többség a tömegközlekedést választja az utazáshoz.

– Észrevetted, zomzéd, hogy a FIFA elnöke szinte minden meccsen ott van?! – kérdé az éppen betoppanó Zacsek. – Pedig Mexikó, Kanada és Ámerika együttesen nem is olyan kicsi!

– Bő két Európa kijönne belőlük – pontosítá amama.

– Ezek szerint, az Infantínó amikor éppen nem focit néz a díszpáholyból, akkor valószínűleg repül A pontból B pontba – találgatá a Zacsek.

– Az még hagyján! – legyinte az öreg. – De a csapatok is folyamatosan utazgatnak ide-oda, zurkolóik hada meg követi őket.

– Nem lehetne kisebb helyen megrendezni egy ilyen tornát?! – értetlenkede a muter.

– Dehogynem lehetne, sőt! – mondá a Zacsek. – A játékosok sem fáradnának le az állandó jövés-menésben, és jobban tudnának a játékra összpontosítani, csak akkor a rendezvény nem hangozna olyan grandiózusnak!

– Szó mi szó, Tematild – összegezé atata –, a kőolajlobbi, a bombahajigálók és a zösszes többi nagyfogyasztó mellett uopste ne érezz bűntudatot, ha netán a kedvenc koktélod szívószállal szürcsölöd!

Így beszéle a fater, ami nekem irtó megnyerően hangzott. Ugyanilyen szimpi számomra a norvég fociválogatott, no meg a szurkológárdája, amely lépten-nyomon: stadionban, utcán, mozgólépcsőn, metróban, parlamentben viking evezős ünnepléssel buzdítja csapatát és szórakoztatja a világot! Rú! Tetszik, ahogy vikingeskednek Ámerikában. Az öreg szerint tulajdonképpen visszatértek szétnézni, merthogy igazából ők fedezték fel az újvilágot, csak rossz volt a marketingjük, és átengedték ezt a dicsőséget Kolumbusznak, aki ugyan eljutott Ámerikába, de egész Európát azzal hüjítette, hogy Indiában járt. Még az ámerikai őslakosokat is indiánoknak nevezte el! Vicces, mi?! Szóval, rokonszenvesek nekem ezek a norvégok, bevallom, megfordult már a fejemben, hogy egy vikingsisakot nyomok a kobakomra és meglátogatom őket. Meg is próbáltam rábeszélni a zősöket egy efféle kirándulásra, mondván, elegem van az itteni éghajlatból, s ott biztos nincs ilyen rekkenő hőség. No meg arrafelé lehet gyönyörködni a csodálatos sarki fényben, több mint ezer fjord szeli át a partvidéket, nem utolsósorban ott vannak még a messebeli trollok, akik a hegyekben élnek, és kővé dermednek a napfényben!

– Nahát, Tepisti – csóválá a fejét atata –, száz zerencse, hogy a zinterneten trollkodók nem változnak kővé a napon, máskülönben már igencsak sziklás vidéken élnénk.

– Elismerem, sokáig ez a borzalmas kánikula mögött a globális felmelegedést és a klímaváltozást véltem felfedezni, a napokban azonban váratlanul megvilágosodtam – heccelőde az öreglány. – Láttam egy internetes bejegyzést, amelynek a szerzője felfedte előttem az igazságot. E szerint a sokat titkolt állítás szerint valamelyik nagyhatalom néhány éve elkészítette az új Napot, a régit pedig sugárral elpusztították, az illető még egy felvételt is látott erről az esetről!

– Hát ez úgy látszik, a csodák világa – gondola bele a Zacsek. – Képzeljétek, a haladó párt múlt szombati nagygyűlésén Belegrádban két hagyományőrző robot is színpadra állt!

– Meg kell hagyni, hogy a humanoid robotok nagyon szépen járták a néptáncot – közlé a fater.

– Le a kalappal, hogy megtanították a robotokat táncolni, ám az sem ártott volna, ha az esemény résztvevőit is megtanítják arra, hogy ne szemeteljenek! – zsörtölőde amama.

– Halljátok, nekünk lassan már semmit sem kell tennünk – spekulála a Zacsek –, mert minden feladatot elvégeznek majd helyettünk a robotok. Csak még arra kellene rájönnünk, hogy az nekünk jó vagy rossz.

– A rendezvényen a Vučko elmondta elnöki búcsúbeszédét – számola be az öreg. – Már nem sokáig lesz államfő. Hamarosan ugyanis lemond a tisztségéről! Időnap előtt. Mint anno a Tadics Borisz tette.

– A Manökennek becézett politikus akkor jól elszámolta magát – csipkelőde a muter.

– Attól tartok, azóta sem sikerült neki feldolgoznia ezt a lépést – fűzé hozzá a Zacsek.

– Tudok én másokat is, akik így vannak ezzel – kuncoga atata.

– Az a lényeg, hogy ők sosem adják fel – kommentálá az öreglány.

– Szerintem a Vučko alaposan megfontolta a bejelentett döntést – ada hangot véleményének a Zacsek.

– Sosem lehet azonban minden tényezőt figyelembe venni – bölcselkede a fater.

– Azt hallottam, hogy ő lenne az új kormányos – ismerteté amama. – A haladók már fel is kérték erre a nemes feladatra.

– Ez akkor egyben azt is jelenti, hogy valószínűleg egyszerre választunk új elnököt és parlamentet – állapítá meg a Zacsek.

– Nyilván! És ha valaki eddig netán kételkedett volna abban, hogy választások közelednek, ajánlom figyelmébe a lakosság életszínvonala javítására irányuló intézkedéscsomag bejelentését – élcelőde az öreg.

– Őszre, de lehet még hamarabb, a nyugdíjasok, a veteránok, a szociális segélyben részesülők és mások egyszeri támogatást kapnak – részletezé a muter. – Augusztustól pedig még egyes gyógyszerek ára is ideiglenesen csökkenni fog.

– Több mint hárommillió embert érint majd a kezdeményezés, amire összesen 600 millió eurót fordít az állam – nyugtázá a Zacsek.

– Mindig üdvözlendő segíteni a rászorulókon, mégsem értem, miért van szükség ilyen beavatkozásra a 14 éve tartó aranykorban! – morfondíroza atata.

Pistike, klímaszorongásban szenvedő alföldi viking

Magyar ember Magyar Szót érdemel