Heti körkérdésünk
Sikerült-e eddig betartania az idei újévi fogadalmát?
Igen, teljes mértékben, tartom magam hozzá. 8%
Részben sikerült, de még dolgozom rajta. 2%
Eleinte igen, de már feladtam. 0%
Nem igazán, hamar elcsúsztam vele. 7%
Nem tettem az idén újévi fogadalmat. 83%
Ahogy közelednek az év utolsó napjai, vannak, akik újévi fogadalmakat tesznek. „Többet fogok sportolni”, „egészségesebben fogok élni”, „többet spórolok” – ezek a mondatok szinte minden évben felbukkannak a közösségi médiában, baráti beszélgetésekben, sőt még munkahelyi kávészünetekben is. De miért ragaszkodunk ehhez a hagyományhoz, amikor a statisztikák azt mutatják, hogy az emberek 80–90 százaléka már januárban feladja a fogadalmait? És miért vannak, akik egyszerűen nem tesznek újévi fogadalmat, mert úgy érzik, nincs értelme?
Pszichológiai kutatások szerint több tényező is közrejátszik abban, hogy miért olyan nehéz betartani a fogadalmakat. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az emberek túl ambiciózus célokat tűznek ki. Például valaki úgy dönt, hogy egy év alatt 20 kilótól szabadul meg, napi egy órát sportol, egészségesen étkezik, közben még egy új nyelvet is tanul. Az ilyen hatalmas célok nem motiválnak, hanem elrettentenek. Ha a realitás talaján maradunk, sokkal nagyobb az esély a sikerre. A másik ok a konkrét terv hiánya. Az „egészségesebben fogok élni” remek szándék, de önmagában túl tág fogalom. Nincs benne, hogy naponta hány pohár vizet igyunk, hány percet sétáljunk, milyen típusú mozgást próbáljunk ki. A konkrét apró lépések hiánya miatt a motiváció gyorsan alábbhagy, a fogadalom pedig könnyen elvész. Harmadik tényező a külső motiváció. Ha valaki azért tesz újévi fogadalmat, mert a társadalom ezt várja el, vagy mert a közösségi médiában látta, az nem olyan erős, mint amikor a változás igénye belülről fakad. Az igazi kitartás a belső motivációból ered: amikor magunk miatt, nem pedig mások miatt akarunk változtatni, sokkal nagyobb az esély a sikerre. Végül az önkontrollnak is van korlátja. Az élet tele van kihívásokkal, stresszel és döntésekkel. Ha az újévi fogadalom túl sok mentális energiát igényel, a legtöbb ember előbb-utóbb feladja.
Több felmérés is azt mutatja, hogy az újévi fogadalmak nagy részét az emberek már az első hetekben megszegik. Egy amerikai kutatás szerint a fogadalmak 25 százalékát már az első héten feladják, a maradék 75 százalék nagy része pedig február környékén visszatér a régi szokásokhoz. Ez alapján könnyen érthető, miért döntött a legtöbb válaszadó lapunk körkérdésében úgy, hogy nem tett újévi fogadalmat. Én magam is ebbe a táborba tartozom: számomra nincs értelme dátumhoz kötni a változtatást, hiszen az életünk folyamatosan változik.
Apró változások, nagy hatás. A szakértők szerint sokkal hatékonyabb stratégia az apró, elérhető célok kitűzése. Például naponta egy plusz pohár vizet inni, minden étkezéshez zöldséget fogyasztani, vagy hetente egyszer új mozgásformát kipróbálni. Ezek a lépések beépülnek a mindennapokba, és hosszú távon valódi életmódváltást eredményeznek. Nem kell január 1-jén kezdeni, lehet ma, holnap vagy akár júniusban is.
Az újévi fogadalmak nem modern találmányok. Már az ókori babiloniak is tettek fogadalmakat az új év kezdetén: gyakran próbálták rendezni a tartozásaikat, jóvátenni a hibáikat, vagy egyszerűen jobb életet remélni. Később a rómaiak és a keresztény közösségek is kialakították saját hagyományaikat az év eleji újrakezdésről. Manapság a fogadalmak inkább önfejlesztésről, egészségről és pénzügyi célokról szólnak, de a lényeg ugyanaz: vágyunk a tiszta lapra és a változás lehetőségére. Személyesen úgy gondolom, hogy az újévi fogadalmak legtöbbször csak a naptárhoz kötött illúziók. Nem teszek fogadalmat, mert úgy érzem, a valódi változás nem dátumhoz, hanem döntéshez és kitartáshoz kötődik. Ha szeretnék többet mozogni, nem várok január 1-jéig, hanem elkezdem a rövid sétákat és az otthoni edzést. Ha szeretnék jobban figyelni az egészségemre vagy a mentális jólétemre, nem a dátum a mérce, hanem a belső igény és a tudatos döntés.
Ha valaki mégis szeretne újévi fogadalmat tenni, érdemes néhány dolgot szem előtt tartania. Először is: kicsiben kezdjük, ne egyszerre akarjunk mindent megváltoztatni. Egy-két apró cél hosszú távon sokkal sikeresebb lehet. Legyünk konkrétak. Például ne csak annyi legyen a cél, hogy „többet mozgok”, hanem, hogy „hetente háromszor harminc percet sétálok”. Fontos a belső motiváció: olyan célt válasszunk, ami valóban fontos számunkra, ne a külvilág elvárása miatt tegyük. És végezetül: ha elrontunk valamit, ne adjuk fel. Egy-egy kihagyott nap nem bukás, csak tanulási lehetőség.
Az újévi fogadalom egyszerre hagyomány, szórakoztató szokás és pszichológiai próbatétel. A statisztikák szerint a legtöbb fogadalom nem tartós, ezért egyre többen választják azt, hogy egyszerűen nem tesznek fogadalmat, hanem egész évben tudatosan figyelik a szokásaikat, és apró, fokozatos változásokkal haladnak a céljaik felé. Talán az igazi kérdés nem az, hogy kitartunk-e az ígéreteink mellett, hanem az, hogy mennyire vagyunk képesek folyamatosan reflektálni a saját életünkre, felismerni, mi az, ami számunkra valóban fontos, és lépéseket tenni ennek megvalósításáért.
A változáshoz sosem késő, és nem a naptár jelöli az időt a fejlődésre.
