HETI KÖRKÉRDÉS
Milyen vizet fogyaszt?
Műanyag palackban vásárolom boltban. 42%
Ártézi kútról töltöm kannába, finom és ingyenes. 12%
A csapvizet részesítem előnyben. 29%
Számomra nem annyira fontos milyen vizet iszom, csapvíz vagy palackozott, mindegy. 17%
Fotó: Pixabay
A víz az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme, a test tömegének körülbelül 60 százalékát teszi ki. A folyamatos vízbevitel nélkülözhetetlen az alapvető életfunkciók megfelelő működéséhez. Egy felnőtt embernek naponta átlagosan 2–2,5 liter folyadékot szükséges elfogyasztania ahhoz, hogy szervezete optimálisan működjön. A tiszta ivóvíz alapvető szükséglet, amely alapvetően befolyásolja az emberek egészségét és életminőségét. Az ENSZ Közgyűlése alapvető emberi joggá nyilvánította a biztonságos és tiszta ivóvízhez való hozzáférést.
Ugyanakkor nagy a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy milyen típusú víz fogyasztása óvja legjobban az egészséget. Vajon jobb-e csapvizet inni, palackozott vizet vásárolni, esetleg vízszűrő berendezéseket használni? A csapvíz mindenképpen a legkönnyebben elérhető megoldás, folyamatosan rendelkezésre áll, és az illetékes közegészségügyi intézetek rendszeresen ellenőrzik. A nagyobb városokban végzett vizsgálatok alapján a csapvíz mikrobiológiai és kémiai szempontból általában megfelelő minőségű.
Ennek ellenére kutatások kimutatták, hogy Szerbiában a lakosság mintegy 40 százaléka nem megfelelő minőségű ivóvizet fogyaszt. Vajdaságban a helyzet különösen kedvezőtlen: körülbelül 600 ezer lakos olyan ivóvizet iszik, amely arzént tartalmaz. Az ilyen víz fogyasztása rövid távon nem feltétlenül okoz egészségkárosodást, de hosszú távon kockázatos. Sok helyen tapasztalható kellemetlen szag és elszíneződés, ami tovább csökkenti a lakosság bizalmát az ivóvíz minőségével szemben.
Vajdaságban régóta komoly problémák tapasztalhatók az ivóvíz minőségével kapcsolatban. Elemzések szerint a lakosság mindössze körülbelül egyharmada fogyaszt olyan csapvizet, amely kémiai és mikrobiológiai szempontból is megfelelő. Hosszú időn keresztül Nagybecskereken a csapvíz gyakorlatilag nem volt iható, mivel nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. A lakosság évtizedeken át kénytelen volt palackozott vizet vásárolni. Tavaly feloldották a 21 évig érvényben lévő vízfogyasztási tilalmat, amelyet a magas arzéntartalom indokolt. Vajdaság más községeiben is előfordult, hogy a pH-érték, az ásványianyag-tartalom, valamint az arzén szintje meghaladta a megengedett határértékeket, így a lakosság kerülte a csapvíz fogyasztását.
A tartományi kormány és az önkormányzatok felismerték a problémát, és jelentős infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak, illetve valósítanak meg. Több községben, például Adán, Belcsényben (Beočin) és Temerinben víztisztító telepek építését és felújítását támogatják. Nagybecskereken jelenleg már üzemel a víztisztító berendezés, és a legfrissebb vizsgálatok szerint az ivóvíz megfelel az előírásoknak. A helyiek azonban nem meglepő módon még mindig szkeptikusak. A temerini vízgyár megépítése szintén kiemelten fontos a község lakói számára, hiszen az elmúlt években sokan panaszkodtak az ivóvíz minőségére.
A Vajdasági Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi közegészségügyi intézetek rendszeresen ellenőrzik az ivóvíz minőségét. A nagyobb városokban, például Belgrádban és Újvidéken folyamatos mikrobiológiai és kémiai vizsgálatok zajlanak, és a jelenlegi eredmények szerint nincs határérték-túllépés.
Szakértők szerint Vajdaságnak jóval több víztisztító üzemre lenne szüksége ahhoz, hogy az ivóvízzel kapcsolatos problémák megoldódjanak. Szerbiában jelenleg alacsony a szennyvíztisztítás aránya, ami rontja az ivóvíz minőségét. Szakértők szerint összehangolt beruházásokra, valamint az önkormányzatok és az állami szervek szorosabb együttműködésére van szükség.
A palackozott vizet sokan a legbiztonságosabb megoldásnak tartják. Előnye a stabil, ellenőrzött minőség, ami különösen fontos azokban a térségekben, ahol a csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Ugyanakkor hátrányai is vannak, például jelentősen drágább, mint a csapvíz, és környezetvédelmi szempontból is probléma a nagy mennyiségű műanyag hulladék keletkezése.
Egyre elterjedtebb megoldást kínálnak a háztartási vízszűrők, amelyek javítják a víz ízét és szagát, valamint csökkentik a klór mennyiségét. Az egyszerűbb szűrők azonban nem alkalmasak az arzén vagy a nitrát hatékony eltávolítására. A korszerűbb vízszűrők ezzel szemben szinte minden káros anyagot, köztük a nehézfémeket és az arzént is képesek kiszűrni, ezért a problémás térségekben az egyik legbiztonságosabb megoldásnak számítanak. Bár ezek a szűrők kezdetben jelentős beruházást igényelnek, hosszú távon sokszor kifizetődőbbek, mint a palackozott víz folyamatos vásárlása, miközben magas szintű biztonságot nyújtanak. Azokon a településeken tehát, ahol problémák tapasztalhatók az ivóvíz minőségével kapcsolatban, célszerű minőségi vízszűrőt alkalmazni, vagy palackozott vizet fogyasztani.
Az ivóvízhiány világszerte egyre súlyosabb problémát jelent: globálisan több mint kétmilliárd embernek nincs hozzáférése biztonságos ivóvízhez, és az ENSZ arra figyelmeztet, hogy 2030-ra a világ népességének akár a fele is súlyos vízhiánnyal küzdő térségekben élhet.
Szerbia sem kivétel: az aszályok, a környezetszennyezés és az elöregedett vízvezeték-hálózatok egyre gyakrabban okoznak vízhiányt még a városi környezetben is. Szerbiában tavaly nyáron például több tucat város és falu maradt tiszta ivóvíz nélkül.
A víz stratégiai erőforrás, nem szabad alapértelmezettnek vennünk, hiszen nélküle nincs élet.
Nyitókép: Pixabay
