Az elmúlt időszakban új szakaszába lépett a közlekedésbiztonság technológiai fejlesztése: megkezdődött az úgynevezett „szuperradarok” telepítése és üzembe helyezése, amelyek a korábbi sebességmérő rendszereknél lényegesen összetettebben ellenőrzik a közúti forgalmat. Ezek az állandó telepítésű berendezések nemcsak a gyorshajtást rögzítik, hanem többféle közlekedési szabálysértés automatikus felismerésére is alkalmasak, és a nap huszonnégy órájában, megszakítás nélkül működnek. A hatóságok már korábban jelezték, hogy egy országos lefedettségű rendszer kiépítését tervezik, amelynek részeként összesen 99 helyszínen helyeznének el ilyen berendezéseket. A nyilvánosság számára egyelőre harminc konkrét helyszín vált ismertté.
A balesetveszélyes útszakaszokra összpontosítottak
A szerbiai sajtóban közölt, jelenleg ismert adatok szerint a szuperradarokat elsősorban olyan útszakaszokra telepítették, amelyek az elmúlt években fokozottan balesetveszélyesnek bizonyultak, illetve oda, ahol rendszeresek voltak a súlyos közlekedési szabálysértések. Ilyen például az Užice és Bela Zemlja közötti szakasz, a Szépliget és Dunacséb közötti út Palanka térségében, valamint a Preljina és Mrčajevci közötti rész Čačak közelében. A rendszer működik már a Mataruška Banja és Ušće közötti úton Kraljevo térségében, illetve a Niš és Svrljig közötti szakaszon is, amely korábban szintén gyakran szerepelt a baleseti statisztikákban.
Vajdaságban több útvonalon is megjelentek az új berendezések. A radarok működnek már a Kerény és Kúla közötti úton Zombor környékén, a már említett Szépliget–Dunacséb szakaszon, valamint a Pancsova és Alibunár közötti úton, ahol lakott területen és lakott területen kívüli részeken egyaránt telepítettek eszközöket Alibunár, Topola és Lazarevac térségében. A rendszer a Zombor ipari övezete és Nemesmilitics közötti úton is aktív, csakúgy, mint a Vajdaság Autonóm Tartomány határvonala és Pancsova közötti szakaszon, Kevevára irányában.
A peremvárosokban és a határ menti utakon is
Kiemelt figyelmet kaptak Belgrád elővárosi térségei is, ahol a napi ingázó forgalom jelentősen megterheli az úthálózatot. Szuperradar működik a Batajnica és Ugrinovci közötti úton, valamint a Batajnica csomópont környékén Zimony irányában. Aktív a rendszer az Ostružnica és Umka közötti szakaszon Čukarica területén, továbbá az Orlovača és Rušanj közötti úton Ripanj térségében.
A rendszertelepítés kiterjedt a határ menti és nemzetközi útvonalakra is. Ennek talán legjelentősebb példája a Kelebia és Szabadka közötti szakasz, ahol a jelentős tranzitforgalom miatt különösen fontosnak tartják az állandó ellenőrzést. Vajdaság keleti részén radarok figyelik a forgalmat Magyarkanizsa és Törökkanizsa között Gyála térségében, a Melence és Nagybecskerek közötti úton Kikinda irányában, valamint az Écska és Perlasz közötti szakaszon Titel felé.
Radarok működnek Nyugat-Szerbiában Trbušani és Čačak között Ljubić térségében, Pakovraće és Kratovska Stena között, valamint Arilje és Prilike között Ivanjica irányában. A rendszer aktív a Szabács és Majur közötti úton, továbbá Valjevo környékén, Pričević és Gola Glava térségében, illetve az Ibari országúton, Lazarevac és Ćelije között Lajkovac irányába.
Kelet- és Dél-Szerbiában szintén több helyszínen működnek már az új berendezések. Ilyen például a Minićevo és Knjaževac közötti szakasz, valamint a Požarevac környéki Ošljero és Salakovac közötti út Malo Crniće térségében. A rendszer a Vlaško Polje és Mladenovac közötti úton Dubona közelében is aktív.
Mire képes az új rendszer?
A szuperradarok technológiai szempontból jelentősen eltérnek a korábbi sebességmérőktől. Egyszerre több jármű mozgását képesek figyelemmel kísérni, automatikusan felismerik a rendszámtáblákat, és nemcsak a megengedett sebesség túllépésének tényét rögzítik. A nyilvánosságra hozott adatok szerint alkalmasak a piros jelzés alatti áthaladás észlelésére, a szabálytalan előzések dokumentálására, valamint egyéb kockázatos közlekedési magatartás felismerésére is. A rendszer működése teljesen automatizált, így nincs szükség rendőri jelenlétre vagy a járművek helyszíni megállítására, a bírságokat pedig postai úton küldik ki a járművek tulajdonosainak.
Bírság helyett megelőzés, fegyelemfokozás
A hatóság hangsúlyozza, hogy az intézkedés elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a megelőzés. Tapasztalataik szerint a folyamatos, kiszámítható ellenőrzés önmagában is fegyelmező hatással van a közlekedőkre, különösen azokon a szakaszokon, ahol korábban gyakoriak voltak a súlyos balesetek. A járművezetőket ezért arra figyelmeztetik, hogy tartsák be a sebességhatárokra vonatkozó előírásokat és a közlekedési szabályokat, mivel az új rendszerek a nap huszonnégy órájában működnek, és az ellenőrzés nem esetleges, hanem állandó jellegű.
Az elkövetkező időszakban további helyszínek nyilvánosságra hozatala várható, hiszen a korábbi bejelentések szerint a tervezett hálózat jóval nagyobb lesz, és a jelenleg ismert harminc pontnál sokkal több helyszínt ölel majd fel. A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a rendszer teljes kiépülése után érezhető változás következhet a baleseti statisztikákban, különösen azokon az útszakaszokon, amelyek eddig rendszeresen szerepeltek a „fekete pontok” listáján.
Nyitókép: Ótos Andárs felvétele
