ISMÉT NAGYBECSKEREKEN
Végzett jogászként tért vissza a Bega menti városba, ahol a Nagybecskereki Királyi Törvényszék joggyakornoka lett.1 1879 tavaszán több becskereki sakkrajongó támogatásával sakkegyletet alakított, s még az év őszén és telén versenyeket is szervezett.2 Dr. Noa József mellett olyan jelességek játszottak ott, mint Freund Vilmos, Rothmüller Jakab, Hosszú György és mások.3
Nagybecskereken, 1879. december 21-én kezdődött egy osztályozási torna (három osztályban folyt a küzdelem), amely 1880. február 15-én ért véget.4
Még 1879 novemberében a becskereki egylet külföldi klubokkal is felvette a kapcsolatot, és annak köszönhetően került sor az első (ismert) becskereki levelezési sakkpartira. Az érdekes játszmáról a Torontál a következőképpen számolt be: „Holstein tartománynak Itzehoe városából bizonyos Stoyer H. nevű úri egyén a napokban, az itteni sakkegylet elnökéhez intézett megkeresésében ajánlkozott az egylet egyik tagjával egy sakkparthie-nak levelezés útján leendő eljátszására. Az ajánlatot Filkovics Pál egyleti tag úr ajánlattevőhöz intézett válaszában készséggel elfogadta, ugyanabban az első húzást meg is tette. (…) Sakk-körökben kiváló érdeklődéssel kísérik a sakkparthie folyamát és hisszük, hogy annak eredménye derék sakkegyletünk eddig szerzett jó hírnevét csak növelni fogja.”5
Sakkmesterünk 1889-ben Nagybecskereken saját költségén szervezett egy tornát, s azon vezették be először a részvételi díjat. A tizenkilenc induló közül Rottenberg Béla szerezte meg az első helyet.6
Az 1896-ban Nagybecskereken megjelentetett Magyar Sakk-Almanachban közölt (fényképes) életrajzában olvassuk, hogy „a sakkjáték általánosan elismert mestereként, rendkívüli érdemeket szerzett magának a sakkjátéknak, Nagy-Becskerek szülővárosában való terjesztése és megkedveltetése körül és már előbbi években is, két ízben sakk-kört alakított, mely alkotások azonban a körülmények és viszonyoknál fogva állandóak nem voltak. (…)
1 Magyarország tiszti cím- és névtára, 3. évf., Budapest, 1879, 196.
2 Németh Ferenc: Egy régi bánáti sakkmester, Vajdasági Hírnök, 1994. febr. 20.
3 Uo. – Az egylet 42 tagot számlált, és Hosszú György volt az elnöke.
4 Uo.
5 Uo.
6 Hegyi József: A sakkozás 110 éve Zrenjaninban, Magyar Szó, 1990. okt. 15.
Az 1894-ben alakult nagybecskereki sakk-kör dr. Noa Józsefnek a sakkjáték terén szerzett mesteri hírnevét és a sakkjáték terjesztése körül kifejtett szüntelen, buzgó fáradozását azzal vélte legszebben elösmerhetni, illetve megjutalmazni és Becskerek város szülöttje iránti tiszteletének kifejezést adni, hogy őt az 1894-dik évben tartott rendkívüli közgyűlésen első tiszteletbeli tagjává választotta, és erről neki díszokmányt állított ki.”7 Később, bármikor hazalátogatott a Bega menti városba, aktívan részt vett a nagybecskereki sakk-kör egyleti életében és estélyein, és mesteri játékával elragadtatta és gyönyörködtette a becskereki sakk-kedvelőket.8 A nagybecskereki sakk-körnek 1896-ban Filkovics Boldizsár volt az elnöke, és negyvennyolc tagot számlált.9
A becskereki sakk-klub legjelesebb kiadványa akkortájt a Caissa című sakklap volt, amely 1896 októberében látott napvilágot.10 Az újságot Rottenberg Béla szerkesztette, Havasi Arhúr és dr. Krsztonosics Jenő közreműködésével, és 1897 folyamán szűnt meg.11 Havonta kétszer jelent meg, és egy szerény kiállítású, kis alakú, 12–16 oldalas füzet volt.12
JELES NEMZETKÖZI SAKKTORNÁK RÉSZTVEVŐJEKÉNT
Nemzetközi tornákon erős, veszedelmes ellenfélnek számított, noha díjazást nem sikerült elérnie, eredményei alapján mindig a díjazottak után következett.13 Sőt, gyakran nyert is a világhírű sakkmesterek ellen. Így, például, a frankfurti nemzetközi mesterversenyen (1887) előzetes partit játszott a verseny első győztese ellen és – nyert. A nagyobb nemzetközi versenyek közül részt vett a grazi (1880), a berlini (1881), a bécsi (1882), a londoni (1883), a hamburgi (1885), a frankfurti (1887), a drezdai (1892) valamint a budapesti nemzetközi sakktornán (1896).14
Aránylag fiatalon, huszonnégy éves korában került először mesterversenyre, miután 1880-ban benevezett a grazi nemzetközi sakkversenyre. Igaz, hogy ott utolsó lett a tapasztalt mesterek között, de játékával nem keltett csalódást.15 Heltai H. István írja, hogy Grazban „játszmáinak túlnyomó részét elvesztette, azonban Bergert legyőzte, Schwartz és Minckwitz elleni játszmái remivel végződtek.”16
7 Rottenberg Béla (szerk): Magyar Sakk-Almanach, Kiadja a Nagybecskereki Sakkör, Grcsits J. könyvnyomdája, Nagybecskerek, 1896, 77–78.
8 Uo.
9 Uo.147–148.
10 Németh Ferenc: A becskerek sajtó története (1849–1918), Magyar Szó, 1996. aug. 16.
11 Németh Ferenc: Becskereki sakk-kiadványok, Magyar Szó, Bánáti Híradó, 1990. nov. 17.
12 Bán Jenő: Nyolcvan esztendő magyar sakkfolyóiratai, Magyar Sakkélet, 1969, 223
13 Magyar sakkmesterek – dr. Noa József, Pesti Hírlap, 1910. jan. 23.
14 Uo.
15 Egy évszázad sakkélete, Makovetz és Kortársai, Magyar Sakkélet, 1951/9
16 Heltai H. István: Charousek vagy Maróczy?, Magyar Sakk Lap, 1908. febr. 15.
Mindenütt, ahol fellépett, eredménye 30–40 százalék körül mozgott, vagyis mindig elérte a mesterektől megkívánt legalacsonyabb eredményt.17
A berlini sakktornán (1881) a tizenötödik helyen végzett. A Hon című lap értékelése szerint a berlini sakk-kongresszus legügyesebb sakkjátékosainak egyike dr. Noa József volt, „akit praktikus húzásai – szemben a theoretikus sakktudósokkal – majdnem mindig győzelemre segítenek. Játéka az együtt levő sakk-szakkörökben nagy figyelmet kelt, s méltó elismeréssel adóznak neki.”18 Az Ellenzék meglátása szerint Noa kitűnt Berlinben, s „méltó helyet foglalhat el a világ legkitűnőbb sakkjátszói között.”19 A Magyar Sakk-Almanachban olvassuk, hogy Berlinben „nagyobb eredményt még nem tudott felmutatni, jóllehet az egyik díjnyertes Witteket, valamint Paulsent, dr. Schmidet és Schützet legyőzte, továbbá Winader, Zukertort és Paulsen mesterekkel döntetlen játszmákat vívott.”20
Miután megszállott játékos volt, a külföldi sakktornán való részvételével igencsak elhanyagolta nagybecskereki munkahelyi kötelezettségeit, ezért, mint törvényszéki joggyakornokot, az aljárai királyi járásbírósághoz helyezték át.21
Egy évre rá (1882) a bécsi nemzetközi sakktornán is bemutatta tudását, s a versenyről a becskereki Torontál is hírt adott: „Dr. Noa József hazánkfia, a helybeli kir. törvényszék aljegyzője, s a helybeli sakkegylet titkára, a bécsi lapok szerint ez ideig 8,5 parthie-t nyert. Ha tekintetbe vesszük, hogy e sakktornán a világ minden részéből kiváló tehetségű sakkművészek vesznek részt, hogy ezek között dr. Noa József az egyedüli magyar, s hogy a torna folyamán már nem egy, a sakk terén világhírű képzettségű ellenfelét győzte le, bármi legyen is e sakktorna végeredménye, ő vívmányaira büszke lehet, és azokra büszkék vagyunk mi is.”
17 Egy évszázad sakkélete, Makovetz és Kortársai, Magyar Sakkélet, 1951/9
18 Hazánkfiai külföldön, A Hon, 1881. szept. 19.
19 A berlini sakk-kongresszuson, Ellenzék, 1881. szept. 20.
20 Rottenberg Béla (szerk): Magyar Sakk-Almanach, Kiadja a Nagybecskereki Sakkör, Grcsits J. könyvnyomdája, Nagybecskerek, 1896, 77–78.
21 Dr. Noa József, Budapesti Közlöny, 1881. szept. 30.
Nyitókép: Az 1896. évi budapesti sakkverseny résztvevői: a hátsó sorban jobbról a negyedik dr. Noa József
