A KOLOZSVÁRI ÁLLAMI GYERMEKMENHELY GYERMEKKÓRHÁZÁTÓL A TEMESVÁRI ÁLLAMI GYERMEKMENHELYIG (1904–1906)
Szendeff Ida 1904 tavaszán vehette át „az első női közigazgatási kinevezést” a Kolozsvári Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely Gyermekkórházára, másodorvosi teendők ellátására.1 Mint Forrai Judit írja, e nehéz feladatra Tisza István miniszterelnöktől kapta meg a kinevezést.2 Alig fél évre rá, 1904 őszén, már Temesvárra irányították. A Torontál megfogalmazása szerint Szendeff Ida („egyike a legelső magyar orvosoknak”) volt az első orvosnő Temesvárott, miután a belügyminiszter 1904 novemberében kinevezte őt a temesvári állami gyermekmenhelyhez.3
1906-ban dr. Szigeti Henrik királyi törvényszéki orvos javaslatára felvették őt a Délvidéki Természettudományi Társulatba is.4
Temesvárról 1906 márciusában négyheti tanulmányútra Berlinbe utazott, s miután hazatért, egy ideig orvosi magángyakorlatot folytatott Temesvárott a belvárosban (a Ferenc József utca 3. alatt), ahol nőket és gyermekeket gyógyított.5 1906 nyarán azzal is megtisztelték, hogy kinevezték őt a Temesvári Kereskedők Betegsegélyező Pénztára tiszti orvosának is.6
1906-ig ott tevékenykedett, majd Kecskeméten folytatta pályafutását.
KECSKEMÉTEN (1906)
A lapok 1906 márciusában adták hírül, hogy a kecskeméti állami gyermekmenhely másodorvosi állására a belügyminiszter dr. Szendeff Idát nevezte ki.7 Erről az időszakáról (amely feltételezésünk szerint nem tartott sokáig) sajnos nincsenek bővebb adataink, de a későbbiek során őt ismét Temesvárott találjuk.
KÉSŐBBI TEVÉKENYSÉGE ÉS HALÁLA (1931)
Az első világháború idején már ismét Temesvárott volt, ahol a Ferenc József laktanyában teljesített szolgálatot, ahol egy 482 ágyas kórházban működött mint orvos. E hadikórház a katonai sebesültek és betegek fogadására és ellátására szolgált.8
Az első világháborút követően továbbra is Temesvárott élt, ahol a közéletben is részt vett. 1928 februárjában például ott találjuk őt a Fészek – művészek, írók és ujságírók klubja első estélyén a Weisz-palotában.9
Temesvárott hunyt el 1931. november 27-én hajnalban, 56 éves korában, négy hónapi kínos szenvedés után.10 Halálát agytrombózis okozta. Kezelőorvosai sajnos nem tudták megmenteni életét.11
1 Megbízás. Alkotmány. 1904. ápr. 22.
2 Dr. Forrai Judit: Orvosnők társadalmi és szakmai szekciójának ontológiája. A kezdet. Kaleidoscope, 2019/19. sz. 32–58.
3 Az első orvosnő Temesvárott. Torontál, 1904. nov. 12.
4 Új tagok a folyó évben. Természettudományi Füzetek, 1906/1. f. 49.
5 Az első magánorvosnő a délvidéken. Torontál, 1906. márc. 24.
6 Orvosnő a betegsegítő pénztárnál. Torontál, 1906. jún. 15.
7 Másodorvosi állás betöltése. Függetlenség, 1906. márc. 7.; Orvosnő Kecskeméten. Országos Ellenőr, 1906. márc. 11.
8 Temesvár, Ferenc József laktanya. Városi Közlöny, 1915. jan. 15.
9 A Fészek-klub első estélye Temesváron. Temesvári Hírlap, 1928. febr. 28.
10 Meghalt Szendeff Ida dr. Temesvári Hírlap, 1931. nov. 28.
11 Uo.
Nagykikinda – innen indult életpályája, ma ebben a városban semmi sem őrzi emlékét
Mint olvassuk, „a régi Magyarországon ő volt az első női orvostanhallgató”, akinek megjelenése az egyetemen annak idején óriási feltűnést keltett.12 Miután diplomázott, a tehetséges fiatal orvosnő a gyermek- és női betegségekre specializálta magát, s egy ideig dr. Winternitz Arnold, korának leghíresebb gyermekspecialistája fogadta maga mellé segédnek.13
Jótékony lélek volt: magához vette elhunyt nővérének leányát, és neveltette, a szegényeket pedig ingyen gyógyította, sőt még a gyógyszereket is ingyen osztotta ki nekik. Tisztelői és hálás páciensei mellett egyetlen rokona, Ditzendi Stella gyászolta őt.14 Nagy részvét mellett temették el Temesvárott, de temetésén (lehet, az ő kívánsága szerint) nem hangzott el gyászbeszéd.15
Szülővárosában, Nagykikindán napjainkban sajnos már semmi sem őrzi e kiváló orvosnő emlékét.
12 Uo.
13 Uo.
14 Uo.
15 Szendeff Ida dr. Temesvári Hírlap, 1931. dec. 1.
Nyitókép: Dr. Szendeff Ida
