Az indoklás szerint a lakosság életszínvonalának javítása érdekében vezetnek be új intézkedéseket Szerbiában. Ezt már korábban kilátásba helyezték, az államelnök pedig vasárnap már konkrét intézkedéseket jelentett be. Bizonyos részleteket azonban még ezután fognak közzétenni. Az már kiderült, hogy árrésstopot, vagyis lényegében haszonárstopot vezet be a kormány az elszabaduló élelmiszerárak megfékezése érdekében. Kedvező hitelek is a lakosság rendelkezésre állnak. De az államelnök azt is bejelentette – és erről utólag keveset beszélnek –, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal Újvidék és Szabadka közötti szakaszát is rövidesen átadják rendeltetésének. Megindul a személy-, és teherforgalom is a szóban forgó szakaszon. Mint ismeretes, valójában már 2024 novemberére elkészült a vasútvonal felújítása, és a közlekedés megindítását is akkorra tervezték, de – feltehetően elsősorban az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt – ez egyelőre nem valósult meg.
A lakosság életszínvonalának emelését célzó rendeletek bevezetését azzal indokolják, hogy júliusban 4,9 százalékra emelkedett infláció, amely így továbbra is meghaladja a jegybank 3 százalékban (plusz-mínusz 1,5 százalék) meghatározott célsávját. Vučić is azt közölte, hogy az intézkedéseket a vásárlóerő és az életszínvonal növelése, valamint az infláció megfékezése érdekében vezetik be. Az államfő elmondta, szeptember 1-jétől jelentős árcsökkenésre számíthatunk a nagyobb kereskedelmi láncoknál. A haszonkulcs mértékét ugyanis legfeljebb 20 százalékra korlátozzák. Amikor ilyen intézkedésekről hallani, a közgazdászok, főleg azok, akik a szabad piac hívei, azonnal a káros mellékhatásokra figyelmeztetnek, melyek majd később mutatkozhatnak meg. Ideális körülmények között valóban nem jó, ha államilag rendelnek el dolgokat a kereskedelemben, hiszen a szabad piaci versenyhelyzet, a konkurencia eredményeképpen az árrést maguk a kereskedelmi láncok is csökkentenék, illetve korlátozott szinten tartanák. De vannak nem szokványos esetek. Tökéletesen szabad piaci verseny egyébként is csak elméleti kategória lehet. A gyakorlatban sosem valósul meg. Ennek számos oka lehet, és van is. Gondoljunk csak például a globális szinten kibontakozó protekcionizmusra, a vámok bevezetésére, stb. Ahhoz hasonlítható ez, mint a betegeknek a gyógyszer felírása. Ha az ember egészséges, a szervezetére káros hatással lenne gyógyszert adagolni. Ha viszont betegségről van szó, célszerű gyógyszert felírni, még akkor is, ha tudjuk, a gyógyszereknek is általában vannak káros mellékhatásai. Esetenként a páciens életben maradása lehet a dolog tétje. Az árrésstopnak lehetnek káros mellékhatásai, hiszen ha kisboltokra is érvényes lesz, azok akár ebből kifolyólag tönkre is mehetnek. Vučić azonban kitért arra is, hogy a kicsik nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, és szeretnék, ha tovább működhetnének. Nem az a cél, hogy a falvak és kis települések bolt nélkül maradjanak. Olyan hatás sem kizárt azonban, hogy emiatt elmaradnak majd a kereskedelemben dolgozók esetlegesen korábban beígért bérfejlesztései. Érdemes, ugyanakkor arról a jelenségről is szót ejteni, hogy kartellezés gyanúja merült fel a nagyobb kereskedelmi láncok esetében, amikor kiderült, hogy bizonyos termékek esetében szinte egységesen, a haszonszerzés szándékával, indokolatlanul nagy haszonkulccsal dolgoztak. De sok esetben „felültek arra a lóra is”, amit korábban az infláció emelkedése táplált. Ez abban nyilvánult meg, hogy már szinte hozzászoktak a vásárlók, hogy fokozatosan minden drágult, amit kihasználva akkor is drágítottak, ha a beszállító az újabb szállítmányt az előzővel azonos áron számlázta le. Hazánk négy legnagyobb lánca – a Delhaize, a Mercator, a Lidl és az Univerexport. Mivel ezek hatalmas forgalmat bonyolítanak, a beszállítókat is úgymond, akár zsarolni is tudják, hogy alacsonyabb árakon kapjanak árut. Esetenként maguk a beszállítók is kedvezőbb feltételek mellett kínálják nekik a portékát, ami nemcsak az árakban, de másban, például a fizetési feltételekben, határidőkben is megnyilvánulhat.
A sebtében, végzett nem reprezentatív felmérések szerint a lakosság jelentős része egyetért azzal, hogy az árakba történő központi beavatkozás kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet (Fotó: Pixabay)
Azt is érdemes megemlíteni, hogy más országokban is foganatosítottak hasonló intézkedéseket. Magyarországon a kormány még márciusban, harminc termék esetében árrésstopot vezetett be. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ellenzéki pártok „természetesen” nemtetszésüket fejezték ki az intézkedéssel szemben, szakmai oldalról nézve pedig a kereskedőket is váratlanul érte a lépés. A napokban jött az újabb bejelentés, miszerint Magyarország Kormánya meghosszabbítja az árrésstopot, amely az indoklás szerint a tisztességtelen áremelésektől védi meg a magyar családokat.
Lehet tehát örülni, vagy kritizálni is a kilátásba helyezett intézkedéseket, hiszen nyilván lesznek pozitív és negatív következményei. Ugyanez mondható el azon bejelentett intézkedés kapcsán is, amely szerint a kereskedelmi bankoknak az átlagos szintnél három százalékponttal alacsonyabb, körülbelül 7,5 százalékos szinten kell maximálniuk a magánszemélyeknek nyújtott hitelek kamatait. A szerb jegybank ebben a hónapban változatlanul 5,75 százalékon hagyta az alapkamatot. Ennek tükrében lehet is logika a korlátozásban, de egyben tekinthetünk a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre egyfajta banki termékként is, és így már az árrésstophoz hasonlóan ítélkezhetünk a szándékkal kapcsolatban. Aleksandar Vučić vasárnap azt is bejelentette, hogy dolgoznak a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi törvényen is. Erről azonban eddig túl sok részlet nem szivárgott ki. A sebtében végzett, nem reprezentatív felmérések szerint a lakosság jelentős része egyetért azzal, hogy az árakba történő központi beavatkozás kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet. Ennek hosszú távon mutatkozhatnak meg a mellékhatásai. Ha például további állami rendelkezéseket foganatosítanak váratlanul, az elbizonytalaníthatja a potenciális hazai és külföldi befektetőket. A villanyszámlákra vonatkozó kedvezményekről és az esetlegesen alacsonyabb tűzifaárakról is beszélt az államelnök. Vučić a végrehajtási és biztosítási törvény módosítását is bejelentette, de hozzátette, hogy ezen az intézkedésen még dolgoznak.
Nyitókép: Kartellezés gyanúja merült fel a nagyobb kereskedelmi láncok esetében (Fotó: Pexels)
