Az ember általában a felnőtt élete nagy része alatt mindig épít vagy felújít valamit. A lakásokban is akad tennivaló, de aki házban lakik, annak sokkal több felújítási munkája van. Egyszer a tetőt kell javítani, egyszer meszelni, alkalomadtán pedig a fürdőszobát és a konyhát is modernizálni kell. A felsorolást szinte a végtelenségig lehetne folytatni, mivel mire az egyik munkával készen vagyunk, már jön a másik. Fiatal korában az ember nem foglalkozik ilyesmivel, ezt meghagyja a szüleinek és nagyszüleinek, de ahogy idősödünk, egyre inkább az építkezés és a felújítás téma foglalkoztat bennünket, vagyis én ezt veszem észre magamon. Vajdaságban mindig is az volt a szokás, hogy amit csak lehet, azt magunknak csináljunk meg otthon. Összehívjuk a baráti társaságot és közösen betonozunk, vagy esetleg felrakjuk a tetőt. Persze a ’80–90-es években szinte mindenki valamilyen mesterséget művelt, így mindig volt, aki az adott munkát vezesse, ennek köszönhetően nem dőltek össze a házak és a munka is jól sikerült. Az idő és a munkásosztály azóta sokat változott. Mára sokkal többen végeznek szellemi-irodai munkát, ez pedig ahhoz vezetett, hogy kevés mesterember maradt.
Nagy általánosságban véve egy jó mesterre minimum 1–3 hónapot kell várni, attól függően milyen munkát szeretnénk elvégeztetni. Kevésbé jó mestert gyorsan is lehet találni, de nyilván nem éri meg, hogy valaki silány munkát végezzen az új fürdőszobánkon, vagy a tetőnkön. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbben kivárják az adott időt és várnak a mesterekre, emellett a megrendelők inkább a drágább, ám minőségesebb szolgáltatás mellett teszik le a voksukat.
A kisebb és a sürgősebb munka esetén kevesebbet kell várni, de így is időbe telik, mire eljutnak hozzánk a mesterek. Csőtörés vagy villanyhálózati problémák esetén általában gyorsan megérkeznek a szakemberek, de olyankor sürgősségi díjat is fizetünk, ami, valljuk be, érthető. Ha van ismerős ajánlásunk, vagy helyi kapcsolatunk, az sokat gyorsíthat a folyamaton. Idegenként nehezebb elérni a jó mestereket, mivel gyakran inkább ismerősöknek dolgoznak először.
Mindenképp érdemes vastag pénztárcával nekivágni a felújításnak és az építkezésnek, mivel a munkadíj mellett az építkezési anyagok is sokba kerülnek. A hidegburkolást 17–25 eurós négyzetméteres áron végzik, és itt még csak a munkadíjnál tartunk. A csempe ára nagyon változó és minőség, illetve méretfüggő. A tetőt az ácsok borsos áron rakják, emellett az új cserép ára 120 dinár körül mozog, de legalább 50 év garanciát vállal a gyártó. Néhány éve a kerítés egy részét kellett otthon újrarakni, és már akkor 150 euróba került egy 2x2 méteres darabot megcsináltatni. Kétlem, hogy az elmúlt években a munkadíj bármilyen szakmában is lefelé ment volna, így vélhetően mára ez biztosan sokkal többe kerül. Ha nyílászárót szeretnénk cserélni a házon, akkor az árakat illetően ott is a határ a csillagos ég.
Egy prémium kétrészes alumínium bejárati ajtó ára ezer eurón felül van, de a fából készült sem kerül kevesebbe. A műanyag nyílászárók is igen népszerűek, de ott meg kell fizetni a minőségeset. Sok embernek nincs ideje a kerttel foglalkozni, ezért kertészt fogad. Zentán a kertész szakember órabére 10 euró körül mozog, és olyan kertet csinál nekünk, amilyet szeretnénk.
Mint tudjuk, a jó mesternek nincs szüksége reklámra, hiszen a munkája magáért beszél. Mindig igyekezzünk szakképzett emberekkel elvégeztetni az adott munkát, még ha drágább is. Sok mesternél részletfizetésre is van lehetőség, ami megkönnyítheti a dolgunkat. Mindenképp érdemes az időt és a pénzt is rászánni a felújításra, feltéve, ha rendelkezünk mindkettővel, ha nem, akkor nem is érdemes belevágni. A munkadíj az alapanyagárakkal egyetemben emelkedni fog, ezért biztosan nehéz idők elé néznek azok, akik most kezdenek bele az építkezésbe. Ez egy hosszú, soha véget nem érő folyamatnak tűnhet, de ott a fény a képzeletbeli alagút végén. Minden csak idő, kitartás és persze temérdek pénz kérdése.
Nyitókép: Pixabay
