2024. május 30., csütörtök

A nagy idő-összezavarás

GLOSSZA

Húsvét vasárnap az idén nem csak a húsvéti sonkát és tojást hozza magával, hanem a tavaszi óraátállítást is. Egy órával előbbre tekerjük az órát, vagyis átállunk a nyári időszámításra. De miért tesszük ezt és mióta? Először is az óraátállítás egy aprócska bizonyítéka annak, hogy az ember távol került a természettől. A régi, természeti népek a nappal keltek és feküdtek, így számukra teljesen értelmetlen fogalom lett volna az óraátállítás. A római civilizáció már ismerte az óra fogalmát, ám meglehetősen érdekesen oldották meg az időmérést. A nappalt 12 egyenlő órára osztották, ami viszont azt is jelentette, hogy a napok hosszának változásával az órák hossza is változott. A modern kori óraátállítás ötletét Benjamin Franklinnek tulajdonítják, de erről még később szó lesz. A XIX. század végén és a XX. század elején több javaslat is volt a nyugati világban az óraállítás bevezetésre, de végül az első világháború következtében került rá először sor. Méghozzá a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában vezették be, azzal a céllal, hogy a villanyenergia előállításához szükséges kőszénből és kőolajból kevesebb fogyjon. Hamarosan az Egyesült Királyságban és az USA-ban is bevezették, viszont a háború után meg is szüntették. A második világháború hatására ismét bevezették, a háború után pedig volt, ahol maradt, volt ahol nem. Európában az 1980-as évektől vezették be egységesen, de a világ nagy részén a mai napig nem egységes a használata. 2018-ban az Európai Unióban felvetették, hogy eltörölik a kötelező nyári időszámításra való átállást, de ez a mai napig nem realizálódott. Eközben Oroszországban és Fehéroroszországban 2011-ben simán eltörölték.

Az óraállítás kapcsán eléggé megoszlanak a vélemények, vannak akik támogatják, vannak akik ellenzik. Mellette szóló érvek, hogy kevesebb energia kell a világításra, mert egy órával tovább van világos, aki délelőtt dolgozik, annak délután több ideje marad a világos időszakban, kevesebben közlekednek a szürkületi időszakban így kevesebb a baleset. Hátrányának tartják, hogy összezavarja az ember biológiai óráját és természetes alvási ciklusát. Van aki könnyebben átvészeli, viszont van, akit akár 1-2 hétig is megviselhet. Bizonyítottan okozhat alvászavarokat, fáradtságot, depresszív hangulatot, koncentrációs zavarokat, étvágytalanságot és emésztési zavarokat.

És hogy mi a személyes véleményem? Hát, személy szerint eléggé ellene vagyok. Gondolkoztam, hogyan születhetett az elgondolás, és csak úgy tudom elképzelni, hogy néhány ürge, akik kőkemény kapcsolataiknak és semmi másnak nem köszönhették beosztásukat, összeálltak agyalni, hogy hogyan tegyék jobb hellyé a világot. Olyasvalami lehetett ez, mint a PET- palack kupakjának módosítása.

– Mi lenne, ha ezentúl nem lehetne simán lecsavarni a PET-palack kupakját, hanem lecsavarás után is rögzítve maradna a palackhoz. Aki mégis le akarja szedni, az kínlódjon vele.

– Ja, ez jó ötlet! Sokkal jobb hely lesz ettől a világ, nagyon környezetvédelmi, meg talán még világbéke is lesz tőle. Csináljuk belőle szabványt!

Az óraállítás születését is így valahogy tudom elképzelni: páran azt gondolták, hogy majd minden jobb lesz, ha átállítjuk az órát. Az igazság viszont az, hogy a nap ugyanannyi ideig fog sütni, ha tekergetjük az órát, ha nem. Amint már említettem, Benjamin Franklinnek tulajdonítják az óraállítás ötletét, mivel írt egy szatirikus írást, Javaslat a világítás költségének csökkentésére címmel. Franklin ebben nem az óraállításra, hanem a koránkelésre szerette volna ösztönözni az embereket. Úgy tűnik, sem az akkori, sem a mostani embereknek nem fűlik a foga a koránkeléshez, inkább az időt zavarják össze a világoson töltött idő érdekében.

Nyitókép: Pixabay