2024. május 25., szombat

Olcsó parizer, drága üzemanyag

Magyarul kiválóan beszélő egykori bankkormányzónk, amikor a nyugdíjasok arról faggatták, mikor növeli már az állam járandóságukat, azt válaszolta: – Ne kérjék! Higgyék el nekem, önök nem tudnak annyival többet kapni, mint amennyivel többet vissza tud venni az állam.

Ezek a mondatok jutnak eszembe valahányszor, amikor a napi politika a bérek és a nyugdíjak növeléséről, és különböző támogatások folyósításáról szól.

Az utóbbi időben pedig ígéretekből nincs hiány. A minap jelentette be az államfő, hogy nyugdíjasaink november végén 20 000 dináros egyszeri támogatásban részesülnek, a minimális fogyasztói kosár húsz árucikkének az árát államilag visszaszorítják, a minimálbér pedig történelminek mondható 17,8 százalékkal növekszik újév első napjától, és jövőre már egyetlen alkalmazott sem vihet haza havonta 47 154 dinárnál kevesebbet. A 16 évnél fiatalabbaknak hamarosan kezdik a szintén egyszeri 10 000 dináros támogatás kifizetését. Az egészségügyi alkalmazottak, valamint az oktatásügyben dolgozók szeptemberi fizetését 5,5 százalékkal, januártól pedig további 10 százalékkal növelik. A többit nem soroljuk.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

Az ígéretek még be sem teljesedtek, a sok pénz még láthatáron sincs, de a minden irányból támadó drágítás már hatalmába kerítette az üzleteket, a benzinkutakat, a hentesboltokat. Az árak szárnyalnak, de a java még csak most következik. Október 1-jétől ugyanis 8 százalékkal növelik a jövedéki adót. Ennyivel kerülnek majd többe a dohányipari termékek, a szeszes ital, a kávé és az üzemanyag. Ha ezek a termékek drágulnak, beindul a láncreakció és a többi termék ára is emelkedik. Ezzel a húzással tehát az állam a terheket a lakosságra dobja át, hogy az országos költségvetés későbbi átütemezésével a tátongó lyukakat tömhesse be.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jövedéki adó növelése egyféle megfelelési kényszerből fakad a külföldi beruházók és hitelezők irányából. Aki kölcsönt ad, előbb felméri az ország fizetőképességét, és ha úgy találja, hogy megvannak a biztos állami források, mint a kellő magas jövedéki adó, és a villanyáram követelt ára, akkor könnyebben hajlik a hitelezéshez. Tehát az állami kölcsönök túlnyomó részét majd a lakosság fizeti vissza a villanyáram révén, valamint a kőolajszármazékok után felszámolt jövedéki adóból.

Szakmai körökben arról is folynak a spekulációk, megéri-e az államnak az üzemanyag drágítása, mert a 8 százalékos drágítás adóval együtt már szinte tíz százalékot jelent. Ez pedig csak tovább görgeti felfelé az inflációt, amely a hivatalos adatok szerint júliusban már 12,5 százalék volt, tehát jóval magasabb az év elején tervezettnél.

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

A pénzhígulás letörése céljából és a fogyasztói kosár értékének leszorítása érdekében szerdától húsz termék árát államilag lenyomták. Az eddigi közlések szerint olcsóbban lehet majd vásárolni egyebek között tejet, joghurtot, túrót, almát, burgonyát, tésztát, csirkefarhátat, csirkeparizert.

Ezzel két legyet ütnek egy csapásra, csökken az infláció, másrészt pedig olcsóbban hozzá lehet jutni a fogyasztói kosár tartalmához. A nem régi minimálbér-tárgyalások során a szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy a legkisebb kifizetésre kerülő havi bér értéke kiegyenlítődjön a legalapvetőbb árucikkeket tartalmazó fogyasztói kosár értékével, melyet 52 000 dinár közelében határoztak meg. Ha már a minimálbér nem érte el a várt szintet, akkor majd a kosár értékét csökkentjük. Elmondható lesz, hogy a minimálbér értéke kiegyenlítődött a fogyasztói kosár értékével.

Hatalmas adok-kapok játék folyik az állam és a lakosság között. Ebben a játékban a számok, a százalékok tömkelegében most szinte képtelenség eligazodni, de egy biztos, az állam nem jár rosszul, a lakosság pedig már megszokta.