2024. május 20., hétfő

Álmodik-e a mesterséges intelligencia világuralomról?

Aki odafigyel a korunk technológiai fejlődéséről szóló hírekre, különösen a számítástechnika világából érkezőkre, kicsit úgy érezheti, hogy a gyermekkorának tudományos-fantasztikus regényeiben olvasottak és filmjeiben látottak válnak valósággá. A számítógépek és okostelefonok immár a mindennapjaink részei, sőt a világhálónak köszönhetően sokkal többek annál. Hétköznapi életünk színterei. Sőt még társadalmunkra is hatást gyakorolnak. A technológia vívmányainak köszönhetően életünk is kényelmesebbé vált. Készpénz nélkül fizethetünk, kanapén ülve több könyvespolcnyi könyvet tölthetünk le, nézhetünk filmeket, sorozatokat, élőben láthatjuk a világ másik végében élő rokonunkat, ismerősünket. És a fejlődés itt nem áll meg. A háború, nagyhatalmi vetélkedések és a világgazdasági válság mellett egyre többször hallunk olyan híreket is, amelyek a Hold újbóli meghódításáról, ott építendő bázisról szólnak, és egy jövőbeni Mars-expedícióról is olvashatunk. És ha már hírek! A közösségi oldalak hírfolyamaiban egyre többször jelennek meg olyan tartalmak, amelyeket immár nem újságírók, még csak nem is emberek írtak, hanem mesterséges intelligencia állított össze számunkra. Mondhatnánk, hogy itt, a XXI. század 20-as éveiben tudjuk csak igazán, mit is érezhetett az az ember, aki a XIX. század második felében gyermekként olvasta Jules Verne Nemo kapitányát, majd megérte, hogy a XX. század elején tengeralattjárók merüljenek a víz alá.

A tudományos-fantasztikus irodalom rajongói azonban jól tudják, hogy ezen művek alkotói legtöbbször nem a technológiai vívmányok előnyeit igyekeznek bemutatni számunkra, hanem éppen ellenkezőleg, azok veszélyeire próbálják felhívni a figyelmünket. Fel sem lehet sorolni azon sci-fi alkotásokat, amelyekben az öntudatra ébredt robotok, alkotóik intelligenciáját túlszárnyaló szuperszámítógépek hozzák el a világvégét vagy éppen hajtják igába az emberiséget. Persze ezeket a disztópikus jövőképeket könnyen el lehet hessegetni azzal, hogy azok csak irodalmi túlzások. Egy nemrégiben megjelent nyílt levél azonban arra próbálja felhívni az emberiség figyelmét, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében rejlő veszélyek nagyon is valósak.

(Illusztráció – Pixabay.com)

(Illusztráció – Pixabay.com)

A nonprofit Future of Life Institute (Az élet jövője intézet) kiadott egy nyílt levelet, amelyet több mint ezer mesterségesintelligencia-szakértő, tudós és vállalatvezető írt alá, többek között olyanok, mint Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és a Twitter tulajdonosa és vezetője, Steve Wozniak, az Apple társalapítója és Emad Mostaque, a Stability AI vezérigazgatója. A levél aláírói a fejlett mesterséges intelligencia fejlesztésének szüneteltetésére szólítanak fel mindaddig, amíg az ilyen konstrukciók közös biztonsági protokolljait független szakértők nem dolgozzák ki, nem hajtják végre és nem ellenőrzik. „Az ilyen, »emberekkel versenyképes intelligenciával« rendelkező mesterséges intelligencia-rendszerek mélyreható kockázatot jelentenek az emberiségre nézve” – figyelmeztetnek a levélben, majd egy tanáccsal is szolgálnak, hogy mire kellene fordítani azt az időt, amíg szüneteltetik a fejlesztést: „Az MI-laboroknak és a független szakértőknek ezt a szünetet arra kellene felhasználniuk, hogy közösen dolgozzanak ki és hajtsanak végre egy sor közös biztonsági protokollt a fejlett MI-tervezés és -fejlesztés számára, amelyeket független külső szakértők szigorúan ellenőriznek és felügyelnek.” Hogy a fenti szavaknak nyomatékot adjanak, 12 szakértői tanulmányból idéztek, amelyekben kutatók, egyetemi oktatók, valamint az OpenAI, a Google és leányvállalata, a DeepMind jelenlegi és korábbi alkalmazottai vettek részt.

A nyílt levél közzététele számos vitát váltott ki. Többen bírálták például a Future of Life Institute-ot, mert az a Musk Alapítvány által finanszírozott. Szerintük a levél Elon Musk érdekeit képviseli, ugyanis úgy látják, hogy a levélben főleg javaslatok vannak megfogalmazva, amelyek a multimilliárdos vállalkozónak kedveznek. De voltak, akik azért kritizálták a nyílt levelet, mert meglátásuk szerint az egy elképzelt apokaliptikus forgatókönyveket helyez előtérbe a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, holott szerintük nagyobb veszélyt jelent, hogy az ilyen szuperszámítógépeket rasszistává vagy szexistává programoznak.

Sajnos könnyen meglehet, hogy a nyílt levél pusztába kiáltott szó marad. Korunk közéleti állapotáról árulkodik az, hogy még egy a mesterséges intelligenciáról szóló eszmecsere is elcsúszhat a személyeskedés irányába. Nyilván amikor a tudósok ellátták kézjegyükkel a dokumentumot, nem ilyen vitában reménykedtek. Természetesen lehet bírálni Elon Musk személyét, vagy éppen kételkedni nemes szándékaiban, de ettől függetlenül maga a levél valóban fontos, az egész emberiséget érintő problémára hívja fel a figyelmet. Ugyanis a szakértők azt világosan látják, hogy a mesterséges intelligencia úgy fejlődik rohamléptekkel, hogy alapvető kockázataival és veszélyeivel nincs tisztában az emberiség, legfeljebb a sci-fi írók. A tudós társadalom még csak le sem fektette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos biztonsági protokoll és etikai kódex alapjait, miközben az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciák életünk egyre több területén kapnak kulcsszerepet. És itt nyilván nem az újsághíreket és szakdolgozatot író, vagy éppen fogyasztási szokásainkat feltérképező mesterséges intelligenciáktól kell félnünk, hanem például az MI-k hadiipari felhasználásától. Csak gondolkodjunk el azon, hogy miről végez számításokat és esélylatolgatásokat egy katonai létesítmény szuperszámítógépe. És ehhez vegyük azt is számításba, hogy bolygónk szuperhatalmai a hidegháború óta nem látott vetélkedésbe kezdtek. Ezt végiggondolva már nem is tűnnek olyan elképzelhetetlennek a tudományos-fantasztikus művekben megálmodott és a nyílt levélben megfogalmazott apokaliptikus forgatókönyvek…

Nyitókép: (Illusztráció – Pixabay.com)