Kiszakadni térből és időből

Mindahányszor kimozdulunk a kis kuckónkból, megszokott életterünkből, Magyarkanizsa községben (is) karnyújtásra vannak a csodák. Az Órás Villa Horgoson az egyik ilyen csoda, mely elképesztő szépségével nem csak a jelenben szemet gyönyörködtető, hanem gondos kezeknek hála a múlt lenyomatait is őrzi. Nem engedi elfeledni, hogy kik vagyunk, milyen értéket képviselünk, és egy pillanatra se hagyja, hogy fejünket ne felfelé tartsuk.

Bartók Béla is itt hagyta lábnyomát, és innen vitte tovább azt, amit az egész magyarság is ismer, néphagyományaink értékes kincseit, mellyel nem kell fukarkodnunk, mindenkinek jut belőle, sőt annál jobb, minél többen magukénak tudják azt.

A villát Brauswetter Ottó szegedi órásmester építtette szecessziós stílusban az 1890-es évek végén. A jelenleg a Halász család tulajdonában lévő épületnél Bartók születésének 144. évfordulójáról emlékeztek meg, és arról, hogy Horgos is népzenei kincsesbánya volt. Az Órás Villa Polgárok Egyesülete pedig nem hagyja, hogy ez feledésbe vesszen.

Az Órás Villánál vasárnap ünnepet ültünk. Olyan ünnepet, amikor a lélek tényleg jóllakik, a szív megtelik, és a szőlőültetvényekkel övezett tájba belehallik a magyar zene. Az ünnepség Baráth László tárogatójátékával kezdődőtt, amikor megszólaltak a Himnusz dallamai, Baráth Emília operaénekesnő hangja pedig messze szállt, de a szívekhez legközelebb simult. Köszöntő beszédet Halász György mondott, ugyanis a Halász családnak köszönhető az, hogy a villa ilyen állapotban, felújítva, Bartók arcképével a falán hirdeti, hogy itt voltunk és vagyunk, és lenni akarunk.

Az ünnepséget még szebbé tette a magyarkanizsai zeneiskolások és a horgosi néptáncosok fellépése, illetve Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökének ékes szólása. 

Halász György mesélte el lapunknak nyilatkozva, hogy az Órás Villa milyen emlékeket rejt.

– Ez az egyedüli hiteles hely a környéken, ahol Bartók gyűjtött, még a Zenetudományi Intézet is jegyzi. Ennek kikutatásáért nagyon sokat tett a néhai Papp György tanár úr, akinek a nagyanyja volt Szaniszló Matild, aki itt 1906-ban énekelt Bartók Bélának – mesélte Halász György, akitől megtudtuk, hogy még a Baranyás villában is tartózkodott Bartók Béla, ám az Órás Villa az egyetlen hiteles hely, ahol bizonyítottan népdalt gyűjtött. – 1906-ban népdalgyűjtése kezdetén volt, akkor még alig 25 éves. Utána ez sokkal termékenyebbé terebélyesedett nála, mert nem csak magyar népdalokat gyűjtött a későbbiekben. Fontosnak érezzük minden évben megemlékezni arról, hogy itt járt Bartók, és az ő emlékéhez méltó ünnepséggel készülünk – mondta többek között Halász György.

Az időben is visszarepülhettünk, amikor a táncosok szoknyái pördültek, a csizmáik kopogtak, a gondolatok messze kalandozhattak. 

Sutus Áron így fogalmazott:

–  1906-ban, amikor itt gyűjtött Bartók, igazából már a mi lelkünk is valahol itt volt, a mi küldetésünk is akkor már valahol megjelent. Örökösök vagyunk ebben a tekintetben. Nagyon komoly utat jelöltek ki számunkra elődeink, nem tudva azt, hogy milyen történelmi sorsfordító események várnak erre a térségre. Ők a maga természetességében élték meg a népzenét, a népdalkincset, a mindennapokat, az év különböző fordulópontjait. Valahol ilyennek kellene, hogy megmaradjunk mi is. Ezt az ismeretet magunkba kell tudnunk szívni, és akkor tudunk a szülőföldnek és a magyar nemzetnek igazi, hűséges tagjai lenni. Kijelölt utunk van nekünk is, és ennek a helynek is – emlékezetetett Sutus Áron.

Az Órás Villa emlékeket idéző helyszínén egyszerre dobbantak a szívek a magyar dallamok hallatán, Bartók figyelő tekintete pedig egy percre sem lanyhult a horgosi tájban, ahol 119 éve épp itt gyűjtött be olyan népzenei kincseket, amiket a mi feladatunk tovább örökíteni.