Vélemény

Belgrádban közlekedni külön idegállapotot követel. Legyen szó gyalogos közlekedésről, vagy autó sofőrjeként volán mögé ülni, teljesen mindegy.

A gyermekek számára íródott Jézus feltámadt című könyv nem mese, nem afféle „hol volt, hol nem volt, talán igaz sem volt”, hanem igaz történet.

Vasárnap. Ilyenkor az emberek többsége ráér, kialussza magát, az asszonyok megigazítják frizurájukat, kevés rizsport hintenek arcukra, egy kis rúzst is tesznek ajkukra, felveszik legszebb ruhájukat, a férfiak megborotválkoznak, megfésülik bajszukat, és ünneplőbe öltöznek.

Nem új keletű problémáról van szó, de csak az utóbbi időben kezdett kiéleződni, amióta a fogyasztóvédő egyesületek szövetségének vezetői egyre hangosabban hallatják a hangjukat.

Napjainkban állandó munkahelyhez jutni felér egy lottófőnyereménnyel, hiszen a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat nyilvántartásában több mint hétszázezer munkanélküli szerepel. Persze kérdés, hogy mindenki igyekszik-e valahol dolgozni, vagy csupán azért jelentkezett be, hogy kapja a munkanélküli segélyt, illetve azért, hogy egészségügyi biztosítása legyen.

Amikor gyermekként ott ült a nézőtéren, olyan meghatározó élményt jelentett számára az, amit a színpadon látott, hogy azonnal úgy érezte, a részesévé kell válnia, és ez néhány év múlva sikerült is neki, mesélte a minap egy vele készült interjúban az egyik kiváló színésznőnk, amikor a színházzal való első találkozásáról kérdezték, majd hozzátette, arra már nem emlékszik, mi volt a címe annak az előadásnak, amit látott, ahogyan arra sem, ki játszotta benne a főszerepet, az élmény azonban a mai napig megmaradt benne, annak ellenére, hogy azóta...