Egyáltalán nem biztos, hogy folytatódik a brüsszeli párbeszéd Belgrád és Pristina között, üzente a minap Ivica Dačić külügyminiszter, hiszen az albán fél nem hajlandó betartani az évekkel ezelőtt született megállapodás legfontosabb tételét, vagyis nem kívánja megalakítani a koszovói szerb községek közösségét. Hiába minden fáradozás, a legutóbbi pristinai hivatalos álláspont is az volt: az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen ez az elképzelés, hiába írta azt annak idején, még 2013-ban, Brüsszelben alá Hashim Thaçi, akkori kormányfő, mai elnök.
Vélemény
Bizakodó hangulat jellemezte a zsargonban csak „szerb Davosként” emlegetett idei üzleti fórumot a Kopaonikon. Éledező hazai gazdaságunkról lényegében semmi újat nem hallottunk, de mégis pozitívumként kezelhetjük, hogy most minden egy helyen hangzott el: az építőjellegű kritikák, a sok esetben a politikai marketing határait súroló eredményismertetők, a különböző dicsérő és elmarasztaló vélemények jól megfértek egymással a hegyen.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió pénzügyi szempontból is komolyan veszi a hozzá csatlakozni szándékozó országok anyagi helyzetét, hiszen semmi szüksége arra, hogy – ha egy napon elérkezik a csatlakozás pillanata – koldusszegények lépjenek a soraiba. Éppen ezért hozta létre az úgynevezett előcsatlakozási alapot, amelyben igen jelentős pénzösszeg áll az érintettek, többek között Szerbia, rendelkezésére.
Húsevő papagájok fordítják fejtetőre egy városka csendes mindennapjait a közétkeztetőben kapott fejadagjuk feletti elégedetlenségükben; Nimiga és az új csaja anyaszült meztelenül kezdenek kártyavárat építeni a Lepkeszúnyog emlékmű előtt, akkora kedvet csinálva ezzel embertársaiknak, hogy egész pőre tömeg csatlakozik hozzájuk, így pirkadatra már húsz méter magasra tornyosul az építmény; egy szép napon Lőwy elhatározza, hogy felszámolja addigi unalmas életét, és megtanul repülni: kitartását váratlan siker koronázza, egyre több időt tölt a leve...
Amíg tájainkon virágzott az „emberarcú szocializmus”, a hivatalos propaganda folyamatosan azzal riogatta az embereket, hogy a nyugati országokban a „rohadt kapitalista” kizsákmányolja a dolgozót, s legtöbb esetben úgy bánik vele, mint az állattal. Azt azonban soha egy szóval sem említette, hogy amott az itthoni személyi jövedelem sokszorosát meg lehet keresni.
„A Szerb Haladó Párt immár az ötödik választását nyeri zsinórban, méghozzá magának az ellenzéknek köszönhetően, hiszen az újfent a »Vučić ellen, vagy Vučićért« szintre degradálta a választásokat” –...

