Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
DR. MOLNÁR VIKTOR
Óbecsén született 1968-ban. Az általános iskolát szülőhelyén, a középiskolát Topolyán végezte el. A budapesti Állatorvostudományi Egyetemen 1992-ben állatorvosdoktor oklevelet szerzett. 1993 és 1996 között az óbecsei mezőgazdasági kombinátban állatorvos. 1996-tól 2007-ig állatorvosi magánpraxisban dolgozik. 2007 és 2012 között a Sondavet Állatorvosi Állomás ügyvezető igazgatója, illetve állatorvosa. 2013 és 2016 között a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárságon segédtitkárként az állattenyésztési szektort vezeti. Számos szerbiai és magyarországi regionális és nemzetközi jellegű szakmai továbbképzésen vesz részt. 2014 óta elnöke a Than Fivérek Értelmiségi Kör mezőgazdasági és környezetvédelmi szakcsoportjának, a Méz és Bor rendezvény és az azt kísérő szakmai előadások szervezője. 2018 óta a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör alelnöke. 2016-tól a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese, 2023 januárjától már igazgatója. 2007 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek.
Ez év januárjától tölti be a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatói tisztségét. Korábban éveken át igazgatóhelyettese volt az alapnak, milyen változásokat hozott a kinevezés?
– Mint minden intézményvezető esetében, esetemben is nagy felelősség vállalását jelentette a kinevezés, igaz, előtte, bő fél évig, megbízott vezetőként már irányítottam az alapot, így lényegében technikailag nem sok változás történt, folytattam a megkezdett munkát. Az említett fél évben számos szükséges változást, procedúrát vezettünk be az intézménybe, amelyek megkönnyítették a munkavégzést, áttekinthetőbb, elszámoltathatóság tekintetében nyitottabb rendszert teremtettünk meg, dokumentálunk, archiválunk mindent, törvényes procedúrákat vezettünk be. Könyvelési szempontból is megtettük a szükséges összehangolásokat, új informatikai rendszert is bevezettünk a korábbi, már elavultnak számító helyett, mely kiválóan nyilvántartja a kölcsönökről szóló információkat, adatokat. A kölcsönkihelyezések miatt rengeteg bankihoz hasonló adattárral rendelkezünk, ezért fontos annak hatékonysága, ellenőrizhetősége. Ha tudjuk, hogy megfelelően el tudjuk végezni így a munkát, nyugodtan alhatunk, nem merülhetnek fel kérdések a precizitás kapcsán.
Történtek változások az előző évekhez képest?
– Korábban 11 kölcsönvonala volt az alapnak, az utóbbi két évben kettővel bővült a kínálat: a termőföld vásárlására vonatkozó vonallal, mely a kis-, esetleg közepes termelők számára készült, ötéves lefizetésre, egyéves türelmi idővel, minimális, egyszázalékos éves kamatlábbal meghatározott kölcsön ez. A másik újabb típus az újratermeléshez szükséges anyagok, úgynevezett „reproanyagok” megvásárlásához szükséges kölcsönök. Tavaly megháromszorozódott a műtrágya ára a kelet-európai háború miatt, nehezen tudták a termelők szavatolni ezeket az anyagokat. Egyéves visszafizetéssel tehát elérhetővé vált a vetőmag, a műtrágya megvásárlásához szükséges pénz hitelvonala is.
Mit tart fontos elért eredményeknek az elmúlt időszak vonatkozásában?
– Fontosnak számít már azoknak a feltételeknek a szavatolása is, amelyekkel a kölcsönkihelyezéseket megvalósítottuk, olyan körülmények között, amikor összeomlott a piac egy része, a pénzpiacon tapasztalható instabilitás következtében a központi bankok emelték az irányadó kamatlábakat, így a tavaly januári egyszázalékos kamatláb mára elérte a 6,5 százalékot. A banki kölcsönök így a termelők által megszokott néhány százalékos kamatról 15 és 20 százalék közé helyeződtek. Nagyon megnehezítette ez a gazdák beruházásainak a megvalósítását. Az alapnál ezért úgy döntöttünk, hogy nagyobb segítséget kell adnunk, csökkentettük a korábbi 2-3 százalékos kamatlábat egy százalékra, hogy maximálisan segíteni tudjuk a földműveseket ebben a helyzetben.
Mekkora kerettel dolgozik az alap, mit mutatnak a lassan lecsengő 2023-as év adatai?
– Kijelenthető, hogy elég nagy a keret, igaz, a koronavírus-járvány óta, 2020 után, némileg csökkent az érdeklődés, a termelők nem igazán szeretik a rizikót, még ha igen kedvező feltételekről is van szó. Meghatározta ezt a gazdasági visszaesés és a szárazság is. Az idén megközelítőleg 700 millió dinár állt rendelkezésre, a korábbi években 450–500 millió, tehát 2023-ban már valamennyivel több. Minden kölcsönvonalra pályáztak a termelők, nagy érdeklődés volt az említett két új kölcsöntípus iránt is, de megmaradt az érdeklődés az eszközbeszerzésekre vagy az öntözőrendszerekre vonatkozó hitelek iránt is. 2020 és 2023 között összesen 351 kölcsönt hagyott jóvá az alap, mintegy 6,5 millió euró, vagyis mintegy 800 millió dinár összegben. Megalapításától kezdve az alap több mint 4700 kölcsönt hagyott jóvá családi gazdaságoknak 47 millió euró, 5,3 milliárd dinár összegben. Azt hiszem, ez bizonyítja, mekkora szükség van az alapra, hiszen a fő feladata éppen a kis, családi gazdaságoknak a megőrzése és fejlesztése.
Mi az, amit fontosnak tartana megvalósítani a jövőben?
– A közeljövőben szeretnénk más jellegű tevékenységet is bevonni az éves tervekbe, ebben a változó világban a termelők nagyon sokszor gyors reagálásra kényszerülnek, s megfelelő információk hiányában ezt nem mindig tudják megtenni megfelelően. Aktuális a családi gazdaságok esetében mindig a generációváltás problematikája is, a fiatalabbak sokszor kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, számukra egy rendszerszerű, akár országos vagy tartományi szintű képzésprogramot szeretnénk indítani, ki kell tölteni a most megmutatkozó űrt ebben a témakörben. Egyetemi tanárokat, előadókat, szakértőket vonnánk be, akik legalább hetven százalékban gyakorlati tudást adnának át az érdeklődőknek. Megkönnyítené ez a talaj-előkészítés, a talaj vízháztartás-fenntartása terén felmerülő kérdések megválaszolását, vegyszerek használatával, műtrágyákkal, öntözési formákkal kapcsolatos tapasztalatok átadását.
Parlamenti képviselőként hozzá tud majd járulni e célok eléréséhez?
– Hiszem azt, hogy igen. Van sokéves gyakorlati tapasztalatom. Családi gazdaságokba jártam húsz éven át, a tartományi adminisztrációban pedig figyelemmel tudom kísérni a támogatási lehetőségeket, rá tudok mutatni az esetleges hiányosságokra, s javasolni tudok megfelelő korrekciót, új támogatási vonalat, amennyiben arra szükség mutatkozik. A lényeg az, hogy a termelőknek megfelelő, rajtuk valóban segítő támogatási lehetőségek nyíljanak folyamatosan.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
