Jazz a bogyófák árnyékában

Szerbia legzöldebb városában, Zomborban, az elmúlt hétvégén tartották meg sorban a 16. Green Town Jazz Fest zenei fesztivált. A Bowlingstones kertje három napon át zsúfolásig meg volt telve, szombaton ülőhelyet már nem lehetett találni, így sokan állva követték végig az este fél kilenctől éjfélig tartó koncerteket. Érthető is, hiszen a szervezők idén igencsak kitettek magukért. Színvonalas programot állítottak elő a nem csak zombori – ugyanis érkeztek vendégek Szabadkáról és Újvidékről is – jazzkedvelő közönség számára. 
A csütörtöki napot a kiváló Yupika Sextet nyitotta meg. A sokunk által igencsak kedvelt és ismert kvintetet (Ivana Kotov – ének, Bunford Gábor – szaxafon és klarinét, Ivan Aleksijević – zongora, Ištvan Mađarić – basszusgitár és Dušan Ivanišević – dobok) kibővítették még egy taggal (Uroš Šećerov – ütőhangszerek) még magasabbra emelve a zenekar dinamikáját. A zenekar azonnal fergeteges hangulatot teremtett klasszikus és fúziós jazz repertoárjával és virtuóz előadásmódjával. Bár a Yupika regionális szinten megkerülhetetlen, a legnagyobb meglepetést az Istra Vocal Quartet jelentette. Az elismert horvát zenészekből (Alba Načinović – ének, Aldo Foško – billentyűk, Damjan Grbac – nagybőgő és Tonči Grabušić – dobok) álló zenekar sem vallottt szégyent, ha virtuozitásról volt szó. Azonban, ami igazán kiemelkedővé tette őket, az a jazz és a regionális, isztriai zenei gyökereket ötvöző dallamok és az érzelmes előadásmód volt. Koncertjük elemi erejű és szívhez szóló volt, a bogyófák tövébe varázsolták az isztriai tengerpart hangulatát.

Pénteken mondhatni helyi legendák léptek fel elsőként, ugyanis az Aleksandar Dujin Orkestra a nemrég kiadott Oh Really című instrumentális albumát játszotta el a közönségnek. A zenekar (Aleksandar Dujin – zongora, Vojislav Savkov – szaxofon, Vladimir Jakovljević – gitár, Ervin Malina – nagybőgő, Petar Radmilović – dobok, Saša Ignjatović – ütősök) kitűnő koncertet adott, és jól megalapozta az est fénypontját, amikor is Nevena Reljin csatlakozott a zenekarhoz, és önálló koncertet adott. Az újvidéki díva könnyedebb hangvételű jazzal, valamint latinos számokkal, bossa novával és szambával fűtötte fel a június végi hőség elől a szabadba menekült zomboriakat. 
A fesztivál utolsó napján nemcsak a hőség volt magas, hanem a Bowlongstonesba kilátogató vendégek száma is. Elsőként a horvát Krešimir Mišak Fingerpicking & NLObless Band lépett fel. Krešimir Mišak horvát újságíró, tudományos-fantasztikus író és zenész főként zombori csapatával (Dragoslav Mitrović Citra – szaxofon, klarinét, Dragan Tomić – basszusgitár és Siniša Karalić – dobok) felpörgette a közönséget, és a színpad előtt a kisgyerekek nagy örömmel táncoltak a fingerpicking gitártechnikával játszott dalokra. Az est fénypontja Tanja Jovićević volt, aki Aleksandar Dujin zenekarával (amelyben ezen a napon a nagybőgőnél Szűcs Róbert, míg a doboknál a belgrádi legenda és dobtanár, Miroslav Karlović Karlo foglalt helyett) egy olyan estet varázsolt, amelyre a zomboriak sokáig emlékezni fognak. Tanja, aki egyébként az egykori Oktobar 1864 rockegyüttes frontembere volt, és aki sokat dolgozott Dujinnal is, rendkívül energikus és érzelemdús koncertet adott. Nem kímélte saját magát, de a zenekart sem a rendkívüli hőségben, és megkoronázta a zombori fesztivál zárónapját.
A Green Town Jazz Fest kicsi rendezvény, de annál nagyobb szíve van. Bebizonyította, hogy a jó zene és a jazz nemcsak a nagyvárosok hóbortja, hanem egy kis közösség – a pénzügyi gondok ellenére – is tud olyan értékes és időtálló fesztivált létrehozni, amelyre a nagy, országos ismertséggel rendelkező fesztiválok is irigyek lehetnek.