Zombor

Hetven év távlatából visszatekintve a Duna Bezdán és Kiskőszeg irányából egymásra tekintő lakosainak emlékezetében úgy él a batinai (kiskőszegi) csata emléke, hogy a folyó napokig vérvörös volt a kiontott életek miatt. A Duna mentén ez volt az egyik legnagyobb küzdelem a második világháborúban, a német–magyar egységek számára a Dél-Dunántúl védelme volt a stratégiai cél a Vörös Hadsereggel szemben, ahol mindkét fél kíméletlen elszántsággal szegült szembe egymással.

A Világbank támogatásával harminc életmentő rohamkocsit kapott Szerbia, ebből hat került a Vajdaságba, egy a zombori Egészségházba. A jármű az egészségügyi felszereléssel együtt mintegy hatmillió dinárba kerül, amit se a tartományi, se a városi egészségügy nem tudott volna a rendes működtetés mellett előteremteni.

A Zombor vonzáskörébe tartozó Monostorszegről sokan nem tudják, hogy a magyar történelem jeles helye. Az egykoron ott álló Bodrog vára a magyar honfoglalás előtt a szláv Zalán vezér székvárosa volt.

Az 1944/45-ös magyarellenes vérbosszú egyik legismertebb borzalma Bezdánban történt, ahol a partizánok egyszerre 101 ártatlan helybelit likvidáltak az Isterbác nevű falurészen, és ugyanitt ölték meg a más településekről idehajtottakat, akiktől elrekvirálták igavonó állataikat és szekereiket. A falu határában egy magát megadó honvédegység katonáit is lemészárolták, összevetve mintegy százötvenen estek a megtorlás áldozatául.

A városi rászorulóknak népkonyhai ellátást, a falvakban élőknek élelmiszercsomagot biztosít a zombori önkormányzat és a Vöröskereszt helyi szervezete. Minthogy folyamatosan nő a szegénység Zomborban, mind többen szorulnak az alapvető szociális segélyezésnek erre a formájára.

Hetven évvel ezelőtt, 1944. november 11.