Menyhárt Kata zentai fiatal nő, aki idén érettségizett a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban. Érettségi dolgozatában a vajdasági népköltészeti gyűjtéseket mutatta be, foglalkozott benne Burány Béla, Bodor Anikó és Raffai Judit munkásságával, illetve lehetősége volt interjút készíteni Berec Andrással is. A zentai Kiszsinagóga programszervezőjének, Tóth Dorottyának a felkérésére a dolgozat Burány Bélát érintő részéről tartott előadást a zentai közönség számára kedden a késő délelőtti órákban.
Menyhárt Kata kérdésünkre elmondta, hogy gyerekkora óta fontosnak tartja a hagyományok ápolását, ezért népmesemondással és néptánccal is foglalkozik. Burány Béláról édesanyja barátnőjétől hallott először, és hamar föltámadt benne az érdeklődés a gyűjtései iránt, különösen ami a pajzán meséket illeti.
– Először ezekből szerettem volna írni a szakdolgozatomat, de ki kellett bővítenem az egész vajdasági népköltészeti gyűjtésekre, ugyanis nem volt elég szakirodalmam. A munka közben nagyon sokat megtudhattam nemcsak Burány Béláról, hanem arról is, hogy más gyűjtők munkássága mennyire fontos Vajdaság területén – fogalmazott Menyhárt Kata.
Az előadásra összegyűlt közönséget Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója köszöntötte.
– Burány Béla fehér orvosi köpenyét jelképesen hátrahagyva járta a vajdasági tanyavilágot és falvakat, hogy megörökítse a nép eleven emlékezetét. Az előadás során közelebbről is megismerhetjük ezt a páratlan örökséget. Burány Béla nem finomította, nem cenzúrázta a hallottakat: a maguk nyers, tréfás, sokszor pajzán és ízes valójában mentette meg az utókornak a vajdasági magyar népmeséket, hűen őrizve a népi humort és életbölcsességet. Kata nagy alázattal és tudományos alapossággal rendezte és elemezte ezt a gazdag folklórkincset, bizonyítva, hogy a múlt értékei a mai fiatal generáció számára is élők és inspirálók lehetnek.
Az előadáson a szakdolgozat egy töredékét ismerhette meg a közönség: hogyan kezdődtek a gyűjtések, a későbbiekben ki melyik területeken gyűjtötte a meséket, és hogyan alakult ki a mesegyűjtemény ma ismert formátuma. A jelenlévők nemcsak a vajdasági népmesegyűjtés történetébe nyertek bepillantást, hanem Burány Béla személyét is jobban megismerhették.
Menyhárt Kata Szegeden folytatja a tanulmányait, ahol nemzetközi tanulmányok szakon fog tanulni, de mindenképpen szeretne tovább foglalkozni a népmesék világával. Mint mondta, a későbbiekben a néprajz szakot is szívesen elvégezné, hogy mélyebb betekintést nyerjen a témába.
Nyitókép: Menyhárt Kata az előadáson (Gruik Zsuzsa felvétele)
