A kézzel művelt mák páratlan

Ki ne evett volna már életében finom mákos rétest vagy gubát? A karácsonyi asztalról sok családban a mézzel ízesített, mákos tészta sem hiányozhat. Az édes falatok majszolása közben azonban kevesen gondolnak arra, hogy alapanyaguk, a mák termesztése mennyi türelmet, tapasztalatot és gondos odafigyelést igényel. A növény fejlődését az időjárás, a talaj minősége és a megfelelő fajta kiválasztása egyaránt jelentősen befolyásolja. Bár termesztése sok munkával jár, értékes termése és sokoldalú felhasználhatósága miatt évtizedek óta fontos helyet foglal el a családi gazdaságokban. A zentai Hegyi Szilvia és családja harminc éve foglalkozik máktermesztéssel. A termelő elégedett az idei terméssel, mert jó minőségű mákot takarított be.

Korábban a család teljes egészében maga végezte a munkát, a családfő tavalyi halála óta azonban a betakarításhoz napszámosokat is fogadnak. Az egyelést, a túl sűrű vetés ritkítását továbbra is a fiával közösen végzi Szilvia, ezt a kényes munkafolyamatot ugyanis nem szeretnék másra bízni. Kezdetben kis területen, mintegy fél holdon termesztettek tavaszi mákot. Ahogyan bővült a vásárlói körük, úgy növelték a termőterületet is. Mivel a tavaszi mák kevesebbet termett, idővel áttértek az őszi fajtára.
– A tavaszi mák ugyan jobb minőségű, zsírosabb és sötétebb színű, de az őszi többet terem, és kevesebb növényvédelmet igényel. Az általunk termesztett őszi fajta is szép, sötét színű, ezért nagyon ügyelünk arra, hogy megőrizzük – fogalmazott Hegyi Szilvia.
Mint elmondta, a termesztés legkényesebb szakasza a kelés. A máknak finom, porhanyós talajra, valamint a vetést követően megfelelő mennyiségű csapadékra van szüksége. Ha tavasszal kevés az eső, a szemek nem fejlődnek ki megfelelően, így a termés akár a felére is csökkenhet.
Szilviáék az idén szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen szép és bőséges termést takarítottak be:
– Nagyon elégedettek vagyunk az idei terméssel. Nem lett rekordmennyiségű, viszont nagyon szép mák termett. Amikor beköszöntött a nagy meleg, féltünk, hogy nem így lesz, a szemfejlődés időszakában azonban érkezett csapadék, ezért tiszta és jó minőségű lett a termés.
Hegyiék a térségben szinte egyedüliként továbbra is ragaszkodnak a kézi műveléshez. Bár a gépesített vetés és betakarítás jóval olcsóbb lenne, számukra fontosabb a hagyományos módszerrel elérhető állandó minőség:
– Számomra a harminc év alatt kialakult vevőkör megtartása és a jó minőség a legfontosabb. A mák egyelőre terem annyit, hogy a napszámosok költségeit is ki tudjuk gazdálkodni.
A betakarítás után a mákgubókat az apósa által készített horpasztóval roppantják össze. A kipergő magokat pedig először átszitálják, majd szelektorral többször is megtisztítják a gubó- és egyéb növényi maradványoktól. A zentai termelő kiemelte, hogy napjainkban egyre nehezebb megbízható munkásokat találni, ám ő elégedett azzal a csapattal, amely a betakarításban segít neki.
– A tűző napon is becsületesen és szépen dolgoznak, valóban le a kalappal előttük. Örülök, hogy rájuk találtam, és a jövőben is szeretnék velük dolgozni – hangsúlyozta.
A megtermelt mákot korábban nagyban is értékesítették, a kézi művelés magas költségei miatt Szilvia úgy érzi, számukra ez már nem kifizetődő.
– Aki géppel veti és kombájnnal takarítja be a mákot, annak lehet, hogy a nagybani értékesítés is megéri, hiszen így többet kaphat érte, mint a búzáért vagy a kukoricáért. Nekünk azonban sokkal kifizetődőbb közvetlenül a vásárlóknak eladni. Igaz, mi nem zsákban, hanem kilogrammonként értékesítjük a termést – magyarázta.
A mákot főként a zentai piacon kínálják, de mivel Szilvia gunarasi származású, hazalátogatásai alkalmával az ismerőseinek és az ottani vásárlóinak is visz belőle. A koronavírus-járvány idején bevezették a házhoz szállítást, amely azóta ugyancsak népszerűvé vált. A vásárlók szemesen és darálva is kérhetik a mákot. A termék ára az elmúlt években jelentősen ingadozott. Hat évvel ezelőtt már készítettünk riportot a családról, akkor egy kilogramm mák ezer dinárba került. Az ár később ötszáz dinárra csökkent, az idén azonban a növekvő termesztési és munkaköltségek miatt hatszáz dinárra emelték.
A család a mák mellett babot, napraforgót és dohányt is termeszt, kínálatukban pedig tökmag és őrölt paprika is szerepel. Szilvia elmondta, hogy korábban minden szükséges eszközt önerőből szereztek be, és sohasem pályáztak támogatásra. Fia azonban fiatal gazdaként nemrég sikeresen pályázott egy öntöződobra, mivel az egyre szárazabb időjárási körülmények között a locsolás nélkülözhetetlenné vált.