A péntek délutáni hivatalos megnyitót követően egy szakmai tanácskozással folytatódott a Híd Kulturális Alapítvány új székházában a munka. A beszélgetésen részt vettek a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az Újvidéki Művészeti Akadémia tanárai, de jelen voltak a vajdasági színházak igazgatói, művészeti vezetői és színészei is.
A tanácskozás kezdetén az egybegyűlteket Wischer Johann, a Híd Kulturális Alapítvány elnöke köszöntötte, majd Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere mondott néhány szót. Hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés az önkormányzat számára, hogy ilyen szakmai beszélgetésre is sor kerülhet ebben a térségben, fontosságát pedig abban látja, hogy erőt és lendületet tud adni a Vajdaságban tevékenykedő színházaknak és azok munkatársainak.
A kerekasztal-beszélgetés folyamán a meglévő kapcsolatok elmélyítéséről és további szakmai együttműködésről is szó esett (Fotó: Gergely Árpád)
A megnyitót követően Wischer Johann rámutatott, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint az Újvidéki Művészeti Akadémia már több mint harminc éve szorosan együttműködik, hiszen a vajdasági hallgatók fél évet Budapesten töltenek, gyakorlati tudásbővítés céljából. Véleménye szerint ezt a kapcsolatot tovább lehet és kell is erősíteni. Elmondta, a beszélgetések során igyekeztek választ adni olyan kérdésekre, amelyek a színházzal foglalkoznak. Szót ejtettek egyebek mellett arról, hogy a fiatalokat hogyan tudják egy őket megillető kulturális közegbe integrálni, hogy hogyan tudnak nemzetközi színvonalú tanárokat invitálni az Újvidéki Művészeti Akadémia színészhallgatói számára, vagy éppen a vajdasági tanárok hogyan tudják megállni a helyüket Budapesten vagy bárhol máshol a világban.
A beszélgetésen részt vett Táborosi Margaréta is, aki az Újvidéki Művészeti Akadémia drámaszakán a szerb és magyar színészosztályokat irányítja. Elmondta, az intézménynek nagyon fontos a kapcsolatépítés, majd hozzátette a budapesti részképzésnek az egyik nagyon fontos eleme a zenész-színész mesterség, ugyanis erre az újvidéki képzésben nincs lehetőségük, viszont ez alatt a félév alatt hatalmas tudásra és tapasztalatra tesznek szert a hallgatók.
A kapcsolatépítés szerepét hangsúlyozta nyilatkozatában Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatója is, aki azt is elmondta, hogy ahogyan a Nemzeti Színház, úgy a Színház- és Filmművészeti Egyetem egész nemzetben gondolkodik. Hozzátette, az, hogy most jelen tudnak lenni az anyaországi vendégek, egy jelzés is arra vonatkozóan, hogy „dolgunk van egymással, határoktól függetlenül”. A szakmai párbeszéd azért is fontos véleménye szerint, mert „olyan zűrzavar van most a világban, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne kommunikáljunk mindenféle irányba”, tudásgazdagítás és tapasztatszerzés céljából.
A párbeszédek fontosságát emelte ki Pataki András is, a Nemzeti Kulturális Alap Eladó-művészetek Kollégiumának vezetője, aki egyben a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakának osztályvezető tanára is. Úgy gondolja, hogy minden hasonló jellegű párbeszédnek nagy jelentősége van, hiszen ezeken az alkalmakon meghallhatják a másik véleményét, gondolatait, és kíváncsian hallgatják egymást.
Nyitókép: A tanácskozás résztvevői (Fotó: Gergely Árpád)
