Egy falat múlt, egy korty jelen

Van valami megnyugtatóan időtálló abban, amikor egy közösség évről évre ugyanazon a helyen gyűlik össze, hogy megmutassa mindazt, amire büszke lehet. A Zentai Gazdanapok nem csupán vásár, hanem közösségünk kitartásának és hagyományápolásának tükre is: benne látjuk a vajdasági föld ajándékait, a kétkezi munka becsületét, a lassan kopó, mégis makacsul élő mesterségek világát. Ahol a fiatal méhész nagytatája porosodó eszközeiben nem ócskavasat, hanem örökséget lát, és ahol a papucskészítő mester mozdulataiban ott lüktet a népi kultúra utolsó, de élni akaró dobbanása.

Az idei rendezvény első napjának fénypontja a 25. Nemzetközi Pálinkafesztivál díjátadója volt, amelyen a szakmai zsűri mintegy 1200 beküldött minta közül hirdette ki a legkiválóbb párlatokat.
Piri Zoltán csókai pálinkafőző és gyümölcstermelő négy mintával nevezett be, és mindegyiket ezüstéremmel díjazták. Mint elmondta, különösen elégedett az eredménnyel, hiszen az idei mezőny kimondottan erős volt.

A gyümölcstermelő hozzátette, hogy a tavaszi fagyok miatt a kajszibarack teljesen elfagyott, így abból az idén senki nem készített pálinkát, viszont szilvából bőséges és kiváló minőségű volt a termés, amelyből remek pálinka készült. Emellett szőlő, körte és alma is szépen termett, bár utóbbiból kevesebbet párolt, mert – mint mondta – sajnálta pálinkának elhasználni a szép gyümölcsöt.

A gazdanapokon több méhész is bemutatta termékeit. A méhészkedéssel 13 éve foglalkozó Kókai Zsolt elmesélte, hogy gyermekként – amikor még a szálláson élt – nagyapjának néhány méhcsaládja volt, ám ezek egy fertőzés miatt elpusztultak a kétezres évek elején. A méhészeszközök azonban megmaradtak, és – mint kiderült – ezek jelentették későbbi hivatásának alapját.

Serdülőként azon töprengett, milyen szakmát válasszon, ami némi jövedelmet is hoz és leköti a figyelmét. Ekkor került elő a nagytata régi felszerelése, és így kezdett bele a méhészkedésbe. Ma már nemcsak alapmézeket kínál, hanem különleges mézkrémeket is: kurkumásat, fahéjasat, málnásat, belga tejcsokisat, fehércsokisat, karamelleset, erdei gyümölcsöset, levendulásat, mentásat, gyömbéreset és fenyőrügyeset.
Zsolt immár ötödik alkalommal vett részt a rendezvényen. Szeret ott lenni, mert személyesen találkozhat a vásárlóival, mindenkit megkínálhat egy kiskanálnyi kóstolóval, valamint a többi méhésszel is tapasztalatot cserélhet.

Az idei gazdanapok újdonsága volt, hogy a látogatók több régi mesterséget is kipróbálhattak. A mesteremberek között ott volt az adai Szalma Sándor, aki 1992 óta készít papucsokat. A népi tárgyalkotó iparművész eddig minden évben kiállítóként vett részt, ám most először hozta el látványműhelyét. Mint elmondta, szeretné a fiatalokat bevonzani ebbe a lassan kihaló mesterségbe.

Elmesélte, hogy a rendezvény ideje alatt óriási érdeklődés övezte bemutatóját.
– Volt egy 13 éves kisfiú, aki meglepően ügyesen dolgozott – mondta. – A keze mozgásán láttam, hogy tehetséges. Szerintem érdemes lenne vele többet foglalkozni, hogy kitanulja ezt a mesterséget.
Azt is hozzátette, hogy leginkább menyecskepapucsokat vásárolnak tőle, de asszonykórusok is érdeklődnek a portékái iránt, sőt a külföldről hazalátogatók is előszeretettel visznek belőlük nosztalgiából.

A Zentai Gazdakör minden évben azzal a céllal szervezi meg a rendezvényt, hogy bemutassa a Vajdaságban előállított termékek sokszínűségét és elősegítse a helyi termelők közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését. Az idén a 135 kiállító közül tizenheten nyújtottak be kérelmet a helyi termék védjegy elnyerésére.

A második napon zajlott a házi torták, sütemények és hidegtálak versenye. Ments András, a programrész szervezője elmondta, hogy 104 terméket bíráltak el, és külön kiemelte a látványos canapék sorát, valamint egy hidegtálat, amelyet egy Ukrajnából származó, de Zentán dolgozó szakács készített. Ízvilága – mint fogalmazott – a legtapasztaltabb ítészeket is lenyűgözte.

A 9. Zentai Gazdanapokon a helybeli általános iskolák betlehemező csoportjai is felléptek, bemutatták a 21 évvel ezelőtt készült és az idén felújított délvidéki jurtát, valamint a Szent Longinusz Középkori Hagyományőrző Egyesület középkori hadászati bemutatóját is megtekinthették az érdeklődők.