Az elmúlt hétvégén, a 9. Zentai Gazdanapokon a sok érdekesség mellett a közönség megismerkedhetett a felújított délvidéki jurtával is. A 21 évvel ezelőtt készült nemezsátor hónapokon át tartó alapos felújításon esett át, és a gazdanapokon tartották meg a felújítási sorozat záróeseményét. A jurtát mindkét nap bárki megtekinthette, aki pedig kíváncsi volt a nemezsátor történetére és arra a kiadványra, amely vele foglalkozik, az vasárnap délután részleteket is megtudhatott.
Először Nagy Abonyi Szabolcs, a Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület vezetője a középkori hagyományokról, viseletekről és szokásokról mesélt a jelenlévőknek, akik alkalmi haditorna-bemutatót is megtekinthettek, majd Tóth Lívia, a Hét Nap munkatársa és Nagy Abonyi Ágnes, a Rozetta Kézműves Társaság vezetője elmesélték, hogy a jurtasátrat a 2004-es budapesti Mesterségek Ünnepére készítették, és délvidéki kézművesek és önkéntesek százai dolgoztak rajta. Elhangzott, hogy az ötlet a kecskeméti mesterektől, Nagy Maritól és Vidák Istvántól származott, a sátor készítése pedig két helyszínen zajlott: a Zentai Alkotóházban, ahol főként a Tiszaszentmiklósi Nemezelő- és Kézművestábor résztvevői dolgoztak, illetve a zentai Thurzó Lajos Általános Iskolában, Mezei Erzsébet tanárnő vezetésével. Elmesélték, hogy a résztvevők a sátor készítéséhez Vidák Istvánnak és Nagy Marinak a magyar nemezsátrakról írt könyve alapján vették le a méreteket, és hogy a négy méter átmérőjű, két méter magas sátor tervei Valkai Zoltán zentai építésztől származnak. Mint mondták, a faelemeket a Puskás Ferenc vezette fafaragócsoport készítette, a szövött szalagokhoz és a fonott kötelekhez pedig olyan kötélverő gépet használtak, amely ma is megtekinthető és ki is próbálható Zentán.
Arról is beszámoltak, hogy a nemezsátor a 2004-es budapesti bemutatót követően bejárta az egész Kárpát-medencét. Felállították Zentán és a környező településeken, majd Erdélyben is turnézott, mielőtt visszakerült volna Délvidékre. Mint ismeretes, a jurta készítői 2004-ben elnyerték Zenta város egyik legrangosabb elismerését, Zenta Város Emlékplakettjét is.
Tóth Lívia és Nagy Abonyi Ágnes a bemutató során hangsúlyozták, hogy a jurta születése közösségi összefogás eredménye volt, és ez a szellemiség az idei felújítás során is megvalósult. A rossz őszi időjárás miatt a nemezrészeket ugyan még nem tudták átmosni, de jövő nyáron teljeskörűen átnemezelik.
A sátor létrehozását akkoriban Hajnal Jenő vezetésével a Thurzó Lajos Közművelődési Központ támogatta. A felújítást pedig a Tartományi Regionális Fejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság pályázati támogatásából valósították meg, ugyanakkor a program mellé állt a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, valamint a Bethlen Gábor Alap is. Együttműködő partnerként a Hagyományok Háza – Vajdaság, a Szilaj Ménes Egyesület és az Interkulturális Központ vett részt benne.
Nagy Abonyi Ágnes a bemutatón elmondta azt is, hogy jelenleg keresik azt a méltó helyszínt, ahol állandó jelleggel felállíthatnák a jurtát.
Nyitókép: Horváth Zsolt
