A Zenta községben megalakult aratási stáb információi szerint a községben június 15-étől július 15-éig tartott az őszi kultúrák betakarítása. A lehűlés alkalmával érkezett eső némileg hátráltatta a munkát, a csapadék azonban gyorsan felszáradt, a szántóföldeken maradt gabonát pedig néhány napon belül learatták. Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke elmondta, hogy a munka felgyorsításához ma már nagymértékben hozzájárulnak a modern eszközök is. Ahogyan fogalmazott, ez a szükséges rossz, hiszen egyre kevesebb a munkaerő a mezőgazdasági ágazatban, így ezzel tudják egyensúlyban tartani azt, hogy minél hamarabb végezzenek a munkával. A másik befolyásoló tényező az elmúlt évek során a szélsőséges időjárás. Régebben a gazdák nyugodtabb szívvel hagyták a földjeiken a beérett őszi vetést, ma azonban az egyre súlyosabb viharok miatt már az első pillanatban, ahogyan lehet, belekezdenek az aratásba, nehogy tönkretegye a jég, a szél és a heves esőzés azt a keveset is, ami megtermett.
– Ami az őszi vetéseket illeti, a mezőgazdasági termelők egyre több parcellát vetnek be ezekkel, ugyanis a tavaszi és a nyári időszakban folyamatosan csökken a csapadék, így nagyon kérdéses a kukorica vagy a napraforgó sorsa, nem merik bevállalni. A legutóbbi őszi vetésű kultúráknál a sörárpa, az őszi árpa és a búza, valamint a repce dominált. A megművelt és bevetett földterületek legnagyobb részét ezen növények képezték, 60-70 százalékát. Sokan betervezték a vetésforgóba a sörárpát is, talán az ára miatt, talán azért, mert kevesebb műtrágyát igényel, esetében azonban vigyázni kell, hogy a fehérjetartalma ne menjen 12 százalék fölé, különben egyszerű takarmányárpaként számolják el, amelynek az ára is alacsonyabb 3-4 dinárral, és sokszor ez az árkülönbség határozza meg azt, hogy egy gazdaság hasznot termel, vagy sem. Összességében aki e mellett tette le a voksát, nem hibázott, jobb hozamot mutat, mint az árpa vagy a búza. Az olajrepce, úgy tűnik, lecsengőben van a vidékünkön, nem volt már annyi vetés, mint évekkel ezelőtt, viszont a 2023/2024-es évhez képest 34 százalékkal több volt. A hozamok nagyon eltérőek, holdanként 12 mázsától 20-22 mázsáig terjednek – emelte ki Kobrehel Ervin.
– Természetesen minden növény esetében jelentőséggel bír az, hogy a termelő milyen agrotechnikát alkalmazott, gondolok itt a növényvédelemre, a műtrágyára. Komoly befolyásoló tényező a szélsőséges időjárás is, hiszen ha nincs csapadék, nem ázik meg a talaj, a műtrágya nem tud feloldódni. A kiadás rengeteg, és ilyen esetekben úgy érezhetjük, hogy feleslegesen szórtuk rá a drága műtrágyát. Az lenne az ideális, hogy amennyi tápanyagot a földbe juttatunk, annyival több lenne a termésátlag, de sajnos ez nem így van. Ha az időjárás kegyes hozzánk, akkor felszívódik, ha viszont nem, akkor úgy járunk, mint most, hogy hiába szórjuk el, nem tud felszívódni. A korábban elszórt műtrágya-granulátum még ott van a földben.
A Zentai Gazdakör elnöke rámutatott, extrém sok tűzeset volt az idei aratások során, és ezúton is köszönetet mondott a tűzoltóknak és mindenkinek, aki valamilyen formában segítette a bajba jutott gazdákat.
– A nyári vetésekkel kapcsolatban, főleg a kukoricával, mindig úgy vagyunk, hogy még az idén megpróbálkozunk vele. Ez megy már régóta. Talán ami életben tartja, az az, hogy a támogatásoknak köszönhetően megnőtt a jószágállomány. Ami a kapásnövényeket illeti, a június elején érkezett csapadék, ha fogalmazhatunk úgy, megpecsételte a sorsukat. A csaknem 30 liternyi eső meghatározta a további életüket. Egyelőre úgy néz ki, hogy megmaradnak, teljes kiesés nem lehetséges, de a maximális terméshozam sem. A napraforgónál és a kukoricánál is nagyon meglátszik, hogy mikori vetésű, a korábbiak jobban néznek ki, mint a későbbiek. A napokban érkezett eső is jó lehetőség volt arra, hogy tovább fejlődjenek, ehhez azonban a 4-5 liternyi csapadék sajnos nem elég, csak arra, hogy a növény tovább tudjon vegetálni. Ebbe az évbe 200 liternyi csapadékhiánnyal léptünk be. Jelenleg ott tartunk, hogy a föld mélyebb rétegei, ahonnan a napraforgó veszi fel a vizet a karós gyökérzetével, sőt a felszín is, ahonnan pedig a kukorica, száraz, porzik a talaj – mutatott rá Kobrehel Ervin.
Nyitókép: A szakemberek szerint nem lesz teljes terméskiesés a nyári kapásnövények esetében (Gergely Árpád felvétele)
