Mint arról már a közelmúltban beszámoltunk, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tudomására jutott, hogy Zentán bizonyos Sz. Gábor fiatalember vándorsólymot kínált eladásra. A madárvédelmi egyesület munkatársainak kezdeményezésére a zentai rendőrség, a községi ügyész és a tartományi környezetvédelmi felügyelőség együttes akcióval elkobozta a szigorúan védett, természeti ritkaságnak minősülő sólymot, és a palicsi állatkert állatmenhelyén biztonságba helyezte. Itt állatorvosi felügyelet mellett etetik és megfigyelés alatt tartják a korábban spejzben tartott madarat. A vándorsólyom jó kondícióban van.
Óvári Krisztián, az állatkert biológusa elmondta, hogy a Tartományi Természetvédelmi Intézet jóváhagyása után a vándorsólymot szabadon lehet engedni, vissza a természetbe, ahova való a hegyes szárnyú, sebes röptű sólyom.
A madarat befogó és eladásra kínáló Sz. Gábor ellen a zentai községi ügyész szabálysértési eljárást kezdeményez, habár a természetvédelmi törvény értelmében a természeti ritkaságnak minősülő ragadozó madarak befogása, tartása, károsítása és a velük való kereskedés is bűncselekménynek számít.
Zenta határában az elmúlt napokban és hetekben újabb és újabb, orvmadarászok okozta kártételre figyelhettünk föl. A Nagyrétben január 14-én egy hálócsapdába esett és elpusztult ritka pusztai ölyvet találtak. A szerencsétlen madár bal lába és bal szárnya belegabalyodott egy hálócsapdába. A ragadozó madár magával húzta a hálót, de nem tudott elrepülni vele, mert a háló sarkára a csapda kihelyezője egy 160 grammos fémcsavart erősített. A vergődő pusztai ölyv fennakadt egy bokorban, és több napig tartó agónia után elpusztult.
Tavaly télen Zenta határában egy hálócsapdából szabadult, drótkerítésre fennakadt ölyvet még sikerült megmenteni. Felháborító a sorozatos természetkárosítás, ami a város határában folyik.
Ugyancsak kedden a zentai Nagyrétben, a Brioni alatt a volt medencénél, a bokros, fás területen az egyik artézi kútnál egy zugmadarász, vagy ahogyan a madarászok nevezik, egy rapsic, énekesmadarak befogására szolgáló, tíz méter hosszú és két méter magas függönyhálót feszített ki. Az artézi kút körül növő vadrózsabokorba állított hálóban zöldike, tengelic, pinty és egyéb apró énekesek akadhattak volna föl. A háló melletti bokorra kitett napraforgófejek vonzották oda őket.
A madártani egyesület munkatársai leszerelték és megsemmisítették a madárfogó hálót, sajnos az újabb hálócsapda felállítója nem került elő. A vadőrök és mezőőrök fokozottabb jelenlétére lenne szükség, hogy tetten lehessen érni az orvmadarászokat, akik súlyos károkat okoznak környezetünk amúgy is sokat szenvedett és fajokban egyre szegényedő élővilágában.
