Újvidék régi városközpontjának délkeleti részén, a Duna mocsaras, vizenyős, bokros árterületén, amelyet az egykori térképeken Felső és Alsó Limánként találunk bejegyezve, ma a város egyik népesebb városnegyede terül el.
A limán kifejezés az enciklopédiák szerint a folyó mellékágai között lévő, tipikusan árterületi világot jelez, ma már 226 hektárnyi területen elhelyezkedő városrész, amelynek mintegy 33 000 lakosa van, Újvidék városfejlődésének későbbi szakaszában lett a város szerves része. Az eleinte legelőknek, jószágitatásra és a XIX. század közepétől, a Duna partján, a XXXkamonci révnél képződő, fürdésre alkalmas föveny felfedezését követő időszakban lett a város terjeszkedésére is alkalmas terület. Annak ellenére, hogy csak a XX. századtól lett igazán építkezésre alkalmas területként a kényelmes, kertes villák, a jómódú polgári élet világa. A későbbiekben Nagy Limánnak nevezett rész beépítését, a Kis Limán kiépítése előzte meg. Kis Limánnak az újvidékiek, az egykori Péterváradi sánc területét és a gyárnegyed utcája, a Baross utca, vagy az 1883-ban felépült vasúti töltés között kialakult, a XX. századi modern építészeti normák szerint, túlnyomórészt a bánsági hivatalnokok és tisztségviselők számára kiépült, modern városnegyedet nevezték. A Nagy Limánon viszont, a városi hivatalnokok számára jutányos áron kimért és kiosztott földterületen, az akkor már nagy hírnévnek örvendő, dunai strandfürdőhöz vezető, nyílegyenes Strand út mellett fölépített villasor, majd az ebből, jobbra és balra nyíló mellékutcák hálózata képezte. Ez az új városrész, lévén, hogy a vasúti töltéssel el volt határolva a várostól, a kezdetektől fogva, külön városrészként élte meg önmagát. Ennek okát, talán abban is kell keresni, hogy azok a hivatalnokok, akik itt építkezési telekhez jutottak, bennfentesként, ismerték azokat a lehetőségeket, amelyekkel ebben a városnegyedben kényelmesebbé lehetett tenni az életet. A városi hivatalnokoknak a belső telkeket 1922-ben osztották ki. A városrész vízellátását mélyfúrott kutakkal oldották meg, amelyből több is volt. A Limánt, a Duna felől több ipari létesítmény övezte, ennek a máig megmaradt épületcsoportot nevezik ma Kínai negyednek, amely mára számos, fiataloknak szánt kulturális esemény helyszínévé vált. A Limánt, mint a város terjeszkedésére alkalmas területét, már a XIX. század végén lehetséges építkezési területként kezelte a város. Erre a célra, keskeny vágányú vasúti hálózat kiépítését tervezték, amellyel a vizenyős terület homokkal való feltöltését végezték volna. Erre azonban az első világháború kitörése miatt nem került sor. A keskeny vágányú vonatot, 1924 és 1941 között, kis robogóként a Stranddal való összeköttetésre használták. A városrész lakói, az életfeltételek megkönnyítése és előrehaladásának biztosítása céljából, a Nagy Limán előrehaladásán dolgozó egyesületet alakítottak, amelynek vezetősége komolyan dolgozott a Limán városiasodásán. Így, 1936. februárjában a Strand elnevezésű vendéglőben tartották meg évi közgyűlésüket, amelynek napirendi pontjaiból az is kiderül, hogy milyen gondjaik voltak azoknak, akik ebben a városrészben laktak. Lévén, hogy ekkor már kiépült az egyik újvidéki gimnázium sportpályája, a Diák Sport Pálya, amelynek a szlettekre alkalmas füves területén kívül, atlétikai pályája, teniszpálya, egy kosárlabda- és röplabda pályája is volt. Az 5000 nézőhelyes sportpálya kiépülésével a városnegyed felértékelődött, lévén, hogy az talán a legszebbnek számított a királyi Jugoszlávia területén. Az Egyesület vezetősége szerint, ahogy a Limán az egyik legcsendesebb és legbékésebb városrész lett, amelyben különösen nyáron, megélénkült a forgalom, ezért arra figyelmeztettek, hogy minél előbb, különösen a Strandra vezető utakat, ki kellene kövezni, az utak mentén fasorokat ültetni, és annak sürgősen be kell kapcsolódnia a városi tömegközlekedés hálózatába. Ezzel, az akkor már működő autóbusz-összeköttetés beindítását is szorgalmazták. Arra is rámutattak, hogy a város, a Limán kiépülésével leért a Duna partjára, szükség volna arra, hogy ez a városrész összeköttetésbe kerüljön Karlócával és a többi szerémségi helységgel is. Akkor még nem is sejtvén, hogy az akkor csendesnek számító városperem Újvidék, egyik legnépesebb és legfejlettebb városrészévé fog kifejlődni.
