Huszonöt éve az oktatás fejlesztéséért

A cikkhez képgaléria tartozik.

Az Újvidéki Színház adott otthont a hétfőn kezdődött, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által megszervezett Apáczai Nyári Akadémia megnyitóünnepségének. Az akadémia az idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját, a 80–100 tanító, tisztségviselő, az oktatás különböző területein dolgozó szakember csütörtökig öt szekcióba sorolva vesz részt a továbbképzés-sorozatban. Az előadásokat három helyszínen, Újvidéken az Apáczai Diákotthon fiú- és lánykollégiumában, valamint Temerinben tartják meg.

– Nagyon jelentősek az ilyen rendezvények, hiszen nemcsak a hazai iskolák, egyesületek oktatóit, pedagógusait tömörítik, hanem a Kárpát-medence távoli részeiből is érkeznek oktatásfejlesztők, oktatásirányítók, tanárok. Az ilyen és hasonló képzéssorozatok nagyon fontos eszmecserék helyszínei – emelte ki lapunknak a megnyitó előtt dr. Balatoni Katalin magyarországi miniszterelnöki biztos.

– A magyarságunkat, a jövőnket a gyermekeinkben látjuk biztosítva, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy megfelelő tartalmakat, ismereteket adjunk át nekik – tette hozzá. Kiemelte, hogy az oktatás állandó változása nagyon fontos, hiszen – mint mondta – a pedagógusoknak a folyamatos társadalmi változásokra kell reagálniuk. – Az, hogy a változásokra reagálva nyert tapasztalatokat az oktatásban dolgozók Kárpát-medencei szinten is megoszthatják egymással, hatalmas érték és kiváló lehetőség a fejlődésre – zárta gondolatait a miniszterelnöki biztos.

Lukács Gabriella, a VMPE elnöke a megnyitó előtt elmondta, a képzéssorozat úgy maradhat igazán naprakész, hogy megszervezésekor a folyamatosan részt vevő pedagógusok igényeit tartja szem előtt. Ennek kapcsán kiemelte, a tavalyi akadémia után az igényekre válaszolva már képzőművészeti és zenei szekció is nyílt.

– Ha ezzel az eseménnyel elérjük, hogy ezt a hivatást valaki szívvel-lélekkel űzze, akkor már egy lépéssel előrébb vagyunk – szögezte le.
Később a programsorozat megnyitóján is ehhez a gondolathoz kapcsolódott, kiemelve, hogy a tanítói és pedagógusi munka nem csupán az ismeretek átadásából áll, hanem olyan hivatás, amelyhez nem elegendő a szaktudás – szív is kell hozzá, figyelem, kitartás és elhivatottság. 

– Ez az akadémia olyan fórum, amelyen nem csak tapasztalatcserére van lehetőség. Megerősítést kapunk abban, hogy nem vagyunk egyedül. Itt nemcsak a tanári pálya szépségeiről, hanem nehézségeiről is beszélhetünk, megerősödhetünk a közösségben – tette hozzá.

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke elmondta, nagyon büszke arra és örül annak, hogy minden évben Kárpát-medence-szerte találkozhatnak a pedagógusok, hiszen az első ilyen nyári akadémia megrendezése az SZMPSZ érdeme – ennek mintájára alakultak meg sorban a nyári akadémiák a Kárpát-medencében.

– Nemcsak tisztségviselőink, hanem pedagógusaink is kölcsönösen látogatják egymás konferenciáit, nyári akadémiáit. Jó kapcsolatot ápolunk egymással, ezzel közösséget építünk, együtt erősödünk – szögezte le az SZMPSZ elnöke.

Az eseményen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is képviseltette magát, Burus-Siklósi Botond személyében. Jelen volt továbbá dr. Puszter Bernadett, Magyarország Oktatási Hivatalának köznevelési elnökhelyettese, Kiss Dávid, a hivatal Elnöki Kabinetjének főosztályvezetője, dr. Tratnyek Magdolna az Innovatív Pedagógia Műhely szakmai vezetője, és sok más szakmai előkelőség, szakember és tisztségviselő is.

A megnyitón Nagy Margit, Korenchy László és Lukács Gabriella az ANyA huszonöt éves múltján is végigkalauzolta a jelenlévőket, elismerő okleveleket adtak át az akadémiával hosszú távon együttműködő szervezőknek, előadóknak. Betétek is színesítették az ünnepséget. Szenti Áron zongorakíséretében fellépett Gábor Zoltán szólóénekes, a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő kiemelt arany minősítésű díjazottjai, továbbá a kispiaci Szikrakör színjátszó csoport is.

A megnyitó után a plenáris előadások következtek, a napi program a temerini Jáccunk Trupp Rómeó és Júlia című előadásával zárult.

EGY KATTINTÁS, TÍZ GONDOLAT

Egy kattintás, egy üzenet, egy újabb videó – így telnek a fiatalok mindennapjai. Nem csoda, ha a figyelem szétszórt, a tanulás pedig egyre nagyobb kihívás. A pedagógusoknak és szülőknek nap mint nap szembe kell nézniük azzal, hogyan tartsák fenn a gyerekek érdeklődését. Ezzel kapcsolatosan kérdeztük a VMPE által szervezett Apáczai Nyári Akadémián részt vevő pedagógusokat észrevételeikről, arról, hogyan küzdenek meg tanóráról tanórára a diákok szétszórt figyelme okozta kihívásokkal?

Bori Mária, a temerini Kókai Imre Általános Iskola nyugalmazott pszichológusa: 

– Egyrészt jó, de ha nagyon kicsi kortól ki van téve a gyermek az internetnek, a képernyőnek végzetesen rossz hatásai is lehetnek a fejlődő agyára nézve. A gyermekek alapvetően nem ismerik a határokat és a korlátokat. Ha túl sok időt töltenek az interneten, telefonos játékokkal, az agyuk hozzászokik a sok ingerhez. Ez figyelemzavarhoz vezet. Emiatt a tanároknak az órákon mindenfélét ki kell találniuk ahhoz, hogy a gyermekek figyelmét lekössék.

Grubanov Martinek Emília, a szabadkai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola osztálytanítója:

– Elsőtől negyedik osztályig a gyermekek még elég fogékonyak a tanulásra, érdeklődőbbek, és sokkal könnyebb a figyelmüket fenttartani, mint a felső tagozatos diákoknak. Az én óráimon nagy szerepet kap a humor. Amikor látom, hogy lankad a figyelmük, igyekszem a témához kapcsolódóan valami érdekességet megosztani velük, ami jókedvre deríti őket.

Habram Judit, az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára:

– Azt tapasztalom, hogy a fiatalok évről évre kevesebbet képesek befogadni, egyre nehezebb számukra az értő olvasás. Amikor könyvet adok nekik, az első kérdésük az, hogy hány oldalas. Ezért is érzem úgy, hogy a fiatalok és az olvasás közötti szakadék egyre mélyül. Ezzel egy időben azonban úgy érzem, tudok velük dolgozni, hiszen minden évben a Középisklások Művészeti Vetélkedőjén is részt veszünk, és minden osztályban vannak olyanok, akik fogékonyak az irodalom iránt.

Dr. Muhi Béla, az Educons Egyetem tanára és az idei ANyA interdiszciplináris szekciónak a főszervezője: – Csaknem húsz éve tanítok, az első generációk, amelyeket tanítottam, gondolkodásban, értékrendben és tanulási módszerekben még nagyon közel álltak hozzám. Mostanra viszont már ég és föld vagyunk. Saját oktatói pályafutásomon érzem, hogy a Z generációt már nem lehet a klasszikus tanítási módszerekkel oktatni. A mai diákok multitasking-képessége, az a hatalmas információzavar, amelyben élnek, akadályát képzi a figyelmüknek és azoknak a mélyebb gondolatoknak, amelyeket magukba kellene szívniuk. Tíz különböző dolog pörög a fejükben, tíz különböző tárggyal foglalkoznak. Könyvet felesleges nekik adni, helyette rövid bejegyzéseket, rövidített tananyagot érdemes. Az aktív figyelmük tizenöt perc. Az oktatásmódszertan azonban már komolyabb szinten foglalkozik ezzel a jelenséggel, és egyre több az olyan módszer, amelyikkel fenntartható a diákok figyelme. Ezeket mi, pedagógusok alkalmazhatjuk is.