Az osztálytalálkozó részvevői balról jobbra – ülnek: Ömböli Klára, Papp Mária, Živančević Olívia, Allár Márta, Kistót Izabella és Horváth Ilona, állnak: Sok Tünde, Török Erika, Kurcinák Eszter, Rézmán Éva, Szika Valéria, Gál Erika, Kolenák Hargita, Kalmár Edit, Berényi Ilona osztályfőnök, Bertók Julianna, Darázs Mária és Uracs Ildikó (fotó: Sok Tünde)
November 5-én, szombaton délután az újvidéki Makijato vendéglőben találkozott a székvárosi (Njegoš utcai), egykori Svetozar Marković Pedagógiai Akadémia 1984-ben végzett, 33 fős II/c osztályának, magyar tagozatának 17 növendéke. Ezek a diákok az első osztályt a helybeli hajdani óvónőképző épületében (Iskola utca) fejezték be, ahova kétéves, egységes általános középiskola elvégzése után iratkoztak az iskolareformok korszakában. A középiskolai, alsó fokozatú akadémián hivatásirányú tanügyi képzésben részesültek. Tanulmányaikat főiskolán vagy egyetemen folytatták, majd oklevéllel többnyire pedagógusként kezdtek dolgozni vajdasági tanintézményekben.
A volt diákok huszonhét év után első alkalommal tartottak osztálytalálkozót, és újra ismerkedtek egymással. Mint óvónők, osztálytanítók és tanárok érkeztek ide lakóhelyükről: Újvidékről, Péterváradról, Temerinből, Szenttamásról, Kishegyesről, Óbecséről, Péterrévéről, Bácsfeketehegyről, Bácsgyulafalváról, Nagybecskerekről és Pancsováról. Virágcsokorral köszöntötték osztályfőnöküket, Berényi Ilona magyar nyelv és irodalom szakos tanárnőt, majd beszámoltak pályafutásukról. Elmondták, hogy kedvelik az oktató-nevelő munkát, mert általa – az iskoláskor előtti gyerekek vagy a kis- és nagy diákok körében – külön világban, a szeretet és a tudás birodalmában élnek. Mindannyiuk számára ünnepnek számít a hagyományőrző kulturális rendezvény szervezése és látogatása. Ezek a pedagógusok is igénylik a szakmai továbbképzést.
Az osztálytalálkozó részvevői felvázolták hiányzó diáktársaik életútját is, akik vajdasági helységekben vagy Magyarországon, Németországban és Ausztriában élnek. Ezt követően sor került a dokumentumértékű II/c osztályos munkanapló élményszerű lapozgatására. Ki-ki tanulmányozta osztályzatait, fotót is készített róluk. Megjegyezték, hogy tagozatukon csak diáklányok voltak, és együtt jeles átlagosztályzaton felüli tanulmányi eredményt értek el (számos kitűnő és jeles tanuló által). Tisztelettel emlékeztek egykori tanáraikra: Horvát Gyulára, Szekeres Juliannára, Kek Erzsébetre, Jović Máriára, Bunyik Zoltánra, Muhi Bélára, Szevkity Magdára, Zsúnyi Ilonára, Kiss Juliannára és másokra. Egyebek mellett tantárgyaik voltak: a filozófia, a pedagógia, a pszichológia, a képzőművészet, a zenei nevelés keretében a hangszeres oktatás (harmonika vagy zongora). A magyarórákon betekintést nyertek a gyermek- és ifjúsági irodalomba is. A műszaki nevelés óráin bábukat, játékokat és gyermekjelmezeket is készítettek. Általános iskolai órákra és óvodai foglalkozásokra látogattak el, ahol újév előtt mesejátékot adtak elő. Sikeresen vettek részt a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének az irodalmi, tollforgatói versenykategóriáiban. Önképzőköri iskolarádió-műsorokat készítettek. Számukra emlékezetesek maradnak a színházlátogatások, a spliti, šibeniki és a szabadkai-palicsi osztálykirándulások, valamint a kamenicai mezei futóverseny élményei. A vidéki tanulók kollégiumban laktak, vagy nap mint nap utaztak Újvidékre (még Óbecséről is), így „igazolva is késhettek”.
Az estig tartó tartalmas számadás, a személyi adatok gyűjtése, a múltidézés, derűs társalgás és sokféle képfelvétel készítése után a hajdani diákok elhatározták, hogy a jövőben gyakrabban szerveznek osztálytalálkozót. A mostani összejövetel főszervezője Kolenák Hargita volt.
