A Darányi-telepi társalgó tegnap délután a Magyar Szó székházában a sorrendben 282. összejövetelén Buzás Mihály, lapunk munkatársa Mesterséges árhullámok a Dunán címmel tartott előadást.
Dávid Csilla felvétele
Arról a jelenségről beszélt, amelyre bő két évtizeddel ezelőtt figyeltek fel a szakemberek: őszidőben mesterséges árhullám alakul ki abból kifolyólag, hogy a Duna felső szakaszán lévő, a hajózást lehetővé tevő, szinte minden nap 2,5 méteres merülési mélységet biztosító duzzasztógátakból kifolyik a víz. Az őszi kisvizek idején az első esők a Duna gyors szakaszán gyorsan lefolynak, az átfolyásos rendszerű gátak vizétől meg kell szabadulni, hogy ezek be tudják fogadni az újonnan érkező nagy mennyiségű vizet. Mindegyik gátrendszerből valamennyivel több vizet engednek ki, mint amennyi vizet várnak, ez a folyó felső szakaszán apró árhullámok sorozatát jelenti, viszont a Közép-Dunán az egymást követő árhullámok egymásra nőnek, összeadódnak. Nálunk az áradás kis vízre jön, nem okoz cirkuszt, nagyjából abban nyilvánul meg, hogy 3-4 nap alatt 2-2 és fél méteres az áradás. Ez rendkívül sok, de sosem okoz bajt, mert kis vízre érkezik. A '90-es évek eleje óta évről évre ismétlődik, márpedig a Dunán évről évre ismétlődő árjelenségek nincsenek – lehetnek árvizek, de el is maradhatnak. Ami egy szakaszon állandósul a Dunán, az ki fog terjedni a teljes folyamhosszra.
Beszélt a sorrendben 43. dunai gát Apatinnál, illetve a 44. gát Újvidéknél történő megépítésének lehetőségéről, azaz arról, hogy valamelyik korábbi kormányunk kötelezettséget vállalat e gátak megépítésére.
Buzás tegnapi beszámolójában megpendítette a Horvátország és Szerbia között kialakult határvita kérdését is, az eltérő módszereket alkalmazó, vízmennyiség-mérési rendszerekről is szót ejtett. Az előadó a mesterséges árhullámok témájával korábban már foglalkozott lapunk hasábjain, a gátépítési kötelezettségvállalás kérdéséről tegnap beszélt először, jövőbeni írásaiban részletesen körbejárja majd a témát. – A teljes terhelésű hajózás hatalmas pénzt forgat meg, ha ekkora pénz van a játékban, a természet- és környezetvédő, vékony pénztárcájú szervezetek nem rúghatnak labdába – hallottuk.
