Ismét járható a Munkás utca, valójában már napokkal ezelőtt megnyílt a gépjárműforgalom előtt, de a munkagépek még tegnap is egyengették az úttest melletti parkolókat, gyalogjárdákat. A munkálatok – az úttest alatt húzódó vízvezetékcsöveket és a távfűtési hálózatot cserélték ki – nyáron kezdődtek, és meglehetősen elhúzódtak, ami elégedetlenséget váltott ki a polgárok körében. A terv szerint a Munkás utcában tavaszra visszahelyezik a macskaköveket, amelyeket a felújítás előtt felszedtek – a városrész történelmi eredetiségét kívánják megvigyázni ilyen módon. Az útszegély emiatt nagyon magas, a parkolás lehetetlen lenne, ha nem öntöttek volna minden parkoló mellé néhány lapát aszfaltot, lehetővé téve ezzel azt, hogy a gépkocsik „felmászhassanak” a parkolókra. Az utcafelújítás tehát még nem fejeződött be, de az utcát megnyitották.
A macskakövek visszarakásával kapcsolatban eltérőek a vélemények, sokan nem hiszik, hogy a kövek valaha is visszakerülnek a helyükre. Ez már csak azért is furcsa lenne, mert felszedésükkor a munkások nem igazán figyeltek oda, hogy a kövek hova kerülnek. Egyáltalán nem kizárt, hogy tavaszra az illetékesek bejelentik: a lakók követelésére az utcát mégiscsak aszfaltréteg fogja borítani. A macskakő ugyanis nem praktikus, csúszik az esőben, csökkenti a járművek haladási sebességét, rongálja a futóműveket, növeli a zajártalmat... Igen, ez így igaz. A polgárok „követelésére” vezették be a fizetős parkolási rendszert szinte mindegyik forgalmasabb városi utcában, a tanárok „követelésére” vágták ki, és alakították parkolóvá a Bölcsészettudományi Kar melletti erdőcskét, és a biztonságukért aggódó óvodások „követelésére” tüntették el nyomtalanul a Munkás utca ékét, a városunk ipari történelmének legitimitást adó gyárkéményt.... (Dávid Csilla felvétele)
