Ternovácz István moderátor és Gusztony András temerini polgármester (fotó: Góbor Béla)
A hét végén tartották meg Temerinben a magyar civil szervezetek kezdeményezésére alakult Küzdőkör lakossági fórumát, amelyen felkérésre Gusztony András polgármester számolt be az önkormányzat négyéves munkájáról. Az est házigazdájaként Ternovácz István újságíró faggatta vendégét, aki kétszer volt Temerinben vezető pozícióban, ugyanis az újabb kori többpártrendszer bevezetése óta a temerini magyarság kétszer lehetett (és még van) abban a helyzetben, hogy másokkal együtt irányíthatja a község életét.
A moderátor kérdésére válaszolva Gusztony András először is párhuzamot vont az első két év (2000-től 2002-ig, amíg le nem váltották) és a mostani mandátuma között. Emlékei között kutatva elmondta, hogy a bombázásokat követő választások után a 31 községi képviselő közül 12 magyar volt, de mégis ki voltak szolgáltatva a kormánykoalíciót alkotó szerb pártoknak és nehezebb volt vezetni a községet, mint most, amikor a 33 képviselő közül 8 képviselője volt a VMDP és a VMSZ alkotta Magyar Koalíciónak. Bár a községi költségvetés 2000-ben csak töredéke volt a mostaninak, több mindenre futotta belőle. Most fejlődésre nagyon kevés saját pénze van a községnek, jó esetben százmillió dinár egy évben. Ebben a leromlott helyzetben túlságosan kevés.
Magyar szempontból az első két év meghozta a tájházat és a Kerbarátkör 99 bérbe kapta székházát. Az elmúlt négy év már nem hozott ennyit, erősítette meg a polgármester, viszont a tájház udvarában félig felépült egy galéria, ami a helyi magyarság összefogását szimbolizálja. Népesség tekintetében a temerini magyarság aránya komoly csökkenést mutat és ezért fontos a magyar intézmények létrehozása és fenntartása. Ilyen már a Szirma Károly MME, a tájház a TAKT-tal, a Kertbarátkör és még néhányat kell alakítani (például a Baranyi galériát). Magyar szigeteket kell létrehozni, ahol ki tudjuk magunkat fejezni, mondta.
Az elmúlt négy év legkeserűbb tapasztalata az emberek kicsinyessége volt. Sikertelenségként említette, hogy Járekon nem sikerült létrehozni a hírhedt haláltábor áldozatainak emlékhelyét. Pedig ott 6500 embert temettek el, és abból mintegy 200 a magyar. Sikerült viszont a nyugati temetőben felállítani az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett és más módon áldozatul eset temerini magyarok emléktábláit. Sajnálatos dolog az is, hogy Temerinnek az elmúlt négy év alatt rendkívül kevés pénz jutott a Tartományi Nagyberuházási Alapból.
A külső támogatás elmaradása ellenére mégis sikerült megváltoztatniuk Temerin központjának arculatát, mégpedig a balkáni hangulatot idéző bódék eltüntetésével és a terület rendezésével, habár nem mindenkinek tetszik a hamarosan teljesen kialakulandó tér. Kiépült egy kisebb kapacitású tisztítóberendezés is, a meglevő szennyvízcsatornára pedig csaknem minden közintézményt rákapcsoltak. A polgármester reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a következő időszakban, bárki is lesz hatalmon, folytatja az építést. A napokban kezdték meg a szeméttelep szanálását, amivel ugyan nem oldódik meg a gond, de kisebb lesz.
A következő négyéves időszakban elvégzendő feladatok között az ivóvíz és a szennyvíz problémájának a megoldását, a katasztrofális állapotban levő helyi utak javítását említette. S amit biztosan elvégeznek, az a telepi iskola bővítése. Fokozott figyelemmel szorgalmazta a magyar egyesületek épületeinek a fenntartását, a fürdőközpont fejlesztését és a község határát átszelő autóút mellett egy kisebb ipari park kiépítését.
A beszélgetés során a polgármester válaszolt az érdeklődő jelenlevők témával kapcsolatos kérdéseire.
