(Fotó: Ótos András)
Buzás Mihály, lapunk Horgászat-Vadászat rovatának szerkesztője volt a vendége tegnap a 257. Darányi-telepi Társalgónak, melyet a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ székházában tartottak meg. Buzás Mihály Megy a jég, jön a víz, illetve Utánunk a jégözön, előttünk a vízözön címmel tartott előadást a folyóinkat érintő hidrológiai veszélyhelyzetekről. A fellépése előtt beszélgettünk el az előadóval.
„A téli és tavaszi vízügyek alakulását tanulmányozom, valamint a szélsőséges eseteket veszem számba, amelyek a jégjelenségekre vonatkoznak, de szólok a tavaszi árvizek gyakoriságáról és kialakulásuknak anatómiájáról is, mindezt számtalan fényképpel és számítással illusztrálva” – összegezte Buzás Mihály előadásának tárgyát a Magyar Szónak. Természetesen az egyik legfontosabb kérdés, melyre a választ keresi, hogy számítanunk kell-e nagyobb tavaszi áradásra áprilisban és májusban. – „Áprilisban már biztosan nem lesz nagy áradás, hiszen egyrészt a csapadékos időszak csak most kezdődött, másrészt alacsony a Duna vízállása, harmadszor pedig a Duna vízgyűjtő területén is alacsony a vízkészlet. De például, hogy május derekán, vagy júniusban-júliusban mennyi lesz a vízhozam, kell-e nyári áradásra számítanunk, csak később tudjuk meg.” Buzás Mihály arról is beszámol a telepi társalgóban, hogy milyen honlapokról és térképekről tájékozódik a vízszint óránkénti alakulásáról.
– Szerencsére tőlünk az iskolában keményen megkövetelték a földrajzot, így könnyebben tudok tájékozódni a hazai, magyarországi és külföldi hidrometeorológiai oldalak adatbázisában. Emellett a folyóink vízjelenségeinek története is érdekes a számomra: a jégárak anatómiája, az 1965-ös árvíz okai, a folyamszabályozás története, a Duna szabályozásának a múltja. Például az előadásomban is jelentős teret fogok szentelni annak a ténynek, hogy az Újvidék alatti Duna-szakaszon az elmúlt télen nagy veszélyt okozó jégdugó alakult ki, hiszen ilyen ezelőtt nem volt. Az illetékeseink viszont csak megállapították, hogy létrejöhet a jégdugó, de amikor valóban kialakult, hallgattak róla. Pedig 4-5 nap alatt három métert emelkedett a Duna épp a jégdugó miatt, pedig a folyó valójában apadt. Erről egyedül a Magyar Szó számolt be. Persze ehhez óráról órára kellett követnem a vízügyi előrejelzéseket. Nagyban segíti a munkámat a magam által összeállított térkép, ahol jegyzem, hogy a vízmérő állomások milyen tengerszint feletti magasságon vannak, mekkora ott a vízhozam, s hány kilométerre van Újvidéktől. Ez igen fontos, hiszen ami a Duna felső folyásában még több kisebb vízhullám, az a síkságra érve egységes, egyetlen árhullámmá áll össze. A mindenkori legnagyobb dunai vízszintet Újvidéknél is hat egymásra növő árhullám eredményezte 1965-ben.” Buzás Mihály arról is beszámolt, hogy a Duna Újvidéket Futak és Begecs között fenyegeti a leginkább, hiába, hogy a politikusaink a város központjában fényképezkedtek a megmagasított belvédnél. Hiszen a Duna a 18. században is mindig Futak felől tört be Újvidékre. Sajlovo innen is kapta a nevét: valaha Zajol volt.
