Grossinger Lily, Vajda Dezső felvételén
Az 1867-et követő időszakban, mint Magyarország minden városában, így Újvidéken is, nemcsak a gazdasági életben, hanem a polgárság és a polgári életmód fejlődésében egyaránt, jelentős előrelépés volt tapasztalható. A gazdasági és ipari fejlődésnek indult város csábító lett mindenki számára, Magyarország más vagy nagyobb városaiban is, aki elégedetlen volt saját gazdasági helyzetével. Ezért a 19. század második felében Újvidéken nagyobb arányú gazdasági migráció volt tapasztalható, nemcsak helyi szinten, hanem a nagy városokból is jelentős betelepülés volt észlelhető.
Újvidékre nemcsak az ide helyezett állami tisztviselők költöztek, mint amilyenek a városi tisztségviselők és magas tisztű bírósági alkalmazottak, hanem az államvasutak, folyami hajózási és postai tisztviselők köreiből is voltak jelentős számban. Megfigyelhető volt azoknak a városba való beköltözése is, akik elsősorban az üzleti szerencséjüket szerették volna itt megtalálni. Ilyenek voltak a nagy kereskedelmi vállalatok képviselői, kereskedelmi utazók, és az akkor még ritkának számító, de igen felkapott divatos foglalkozásúak is megjelentek, mint amilyenek pl. a fényképészek, annak ellenére, hogy Újvidéken a 19. század 90-es éveiben már voltak fényképészeti műtermek és fotográfusok is, amelyekben és akiknél az újvidékiek gyakran és kedvvel örökíttették meg magukat és családtagjaikat. A városban ekkor már jól bejáródott műterme volt Singer József királyi fényképésznek, Rechnitzer Jánosnak és Pavle Stojkovićnak is.
Talán a jobb üzleti szerencsét keresve került a városba 1893-ban, vagy az 1894. év legelején Vajda Dezső budapesti fényképész is, aki a 19. századi magyar fényképészet nagy neveivel Vajda M. Pállal és Mai Manóval is rokoni kapcsolatban vagy családi összeköttetésben állt. A Petőfi Sándor utcában (ma Vasút utca) nyitott műtermet, a későbbiekben pedig, ugyanebben az utcában, a 32-es házszám alatt saját házat vett, ahol üzlete és saját fényképészeti műterme is volt, legvalószínűbben a ház mögötti telken. 1900-ban családjával még az Úri utca 14-es házszám alatt írták össze, míg a fényképek hátulján látható cégjelzésen már a Petőfi Sándor utca 32. szerepel. Az Úri utcai lakásban Vajda Dezső feleségével és három gyermekével élt, születési helyeként Budapest és 1868 van feltüntetve, és Mózes-hitűnek vallotta magát.
Felesége 1871-ben született Veszprémben, míg elsőszülött, Miklós fiuk 1893-ban Budapesten, másik két gyermeke már Újvidéken jött a világra, fiuk, János 1894-ben, lányuk, Olga pedig 1896-ban. A családi fényképek alapján, volt egy bizonyos Irma nevű lányuk is, aki 1894-ben született.
A történeti forrásokból ítélve, Vajda Dezső Újvidékre való költözését követően, egészen az 1941-ben bekövetkezett haláláig Újvidéken maradt, ahol fényképészeti műtermének jó híre volt. 1929-ben még a strandon is volt üzlete. Műtermében a város szinte minden társadalmi rétegéhez tartozó egyén megfordult, legtöbbjük azonban a városi előkelőségek közé tartozott, vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül. Nagyszámú felvételt készített a Grossinger, Zanbauer és Menrath család tagjairól, amelyek közül a gyerekekről készültek emelkednek ki.. Több mint valószínű, hogy az ihletett gyermekfelvételeken lévő modelleket Vajda jól ismerte, és a róluk készült felvételei azok, amelyek művészi ihletésűeknek mondhatók. Fényképei többször részesültek dicséretben és kitüntetésben is.
A második világháború alatt Vajda Dezsőt és családját zsidó származása miatt meghurcolták és Újvidéken maradt tagjai tragikus sorsra jutottak. Vajda Dezső, aki 1941 augusztusában hunyt el, a kínzások következményétől halt meg. Az újvidéki zsidó temetőben temették el. Halála után a fényképészeti üzletét fiai, Miklós és László örökölték. Magyarország német megszállását és a zsidók deportálását követően az üzlet tulajdonos nélkül maradt és a városi Gyámhatóság felügyelete alatt volt. 1944 októberét követően a Népvagyont igazgató bizottság a valamikori Vajda-üzletet és vagyont 1946. február 2-án vette át, annak értékét, háborús kárként 450 000 dinárban határozta meg. Vajda Miklósnak Auschwitzban veszett nyoma, Vajda Dezső legkisebb gyermeke, László pedig 1943-ban a keleti fronton tűnt el, az Újvidéki Zsidó Hitközség legalábbis ezt tüntette fel Vajda Dezső, László és Miklós sírján, az újvidéki zsidó temetőben. Ma szinte nincs olyan régi újvidéki család, kinek fényképei között ne lenne Vajda Dezső műtermében készült felvétele, fényképe.
