(Fotó: Ótos András)
Kartag Nándor volt a vendége a Darányi-telepi Társalgó 254. összejövetelének, a Petőfi Sándor MMK székházában kedden délután. Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének nyugdíjas újságírója, akit számos vallási és művelődési műsorban láthattunk, Életem – pályafutásom címmel munkásságának 43 évéről számolt be a közönségnek. Kartag szólt újságírói pályájának kezdetéről, a háborús időszak televíziózásáról, s a jelenről is, többek közt a Magyar Nemzeti Tanács médiastratégiájáról és a Pannon Televízió kedvezményezetti szerepéről.
A 2007-ben Napleány Díjjal, idén pedig a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének díjával kitüntetett Kartag Nándor a Képes Ifjúság elődjénél, az Ifjúságnál ismerkedett meg az újságírással. Első megjelenése ugyanakkor nem okozott osztatlan örömöt. Az Ifjúság aktuális szedését ugyanis, alaposabb áttanulmányozásra hazavitte Becsére, s ezzel azon kevés újságírók közé került nyomban, akiknek már az első héten sikerült megríkatniuk a főszerkesztőjüket. Az időközben a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjét elsőként rendező Kartag megjárja a tömegtájékoztatás lépcsőfokait: az Ifjúságtól csakhamar a rádióhoz került, majd a Belgrádi Televízió fiókintézetébe, amely magyar nyelven sugározott híreket, s végül az Újvidéki Televízióhoz. Még abban az időben tanulta meg kollégái kárán, az igazgatói döntéssel is megerősített tévés bölcsességet, hogy akinek műsora van, az aznap ne szálljon liftbe, amikor a magyar nyelvű híradó felvételeit még a belgrádi laboratóriumban vágták össze. Továbbá azt is, hogy a műsor mindenek fölött áll, s azt 4-5 órás sétaúttal a Cservenkáról Moravicára sem érdemes kockáztatni. A Jugoszlávia szétesése előtt még párttag újságíró („kevés kivételtől eltekintve mindenki párttag volt”) a 90-es évektől kezdve kerüli a politikát, olyannyira, hogy a húsvéti vigília kiválasztásánál körültekintően olyan templomot keresett, melyben nem volt várható politikusok feltűnése. Ám ami a 70-es években megadatott, ma már csak münchauseni mesének tűnik: a televízió révén sok olyan országba is elkerült, melyet ma már csak a tehetősebbek látogathatnak. Az egyik legemlékezetesebb utazása Havannába vezetett, ahol többek között a Fidel Castro villáját őrző katonákat is lefilmezték.
A Jelen-Lét című műsor megalapítója beszámolt annak a 33 ezer filmtekercsnek a sorsáról is, amelyeket a NATO légi csapások idején, a lebombázott tarcali (Fruška gora) televíziós székházából motorcsónakon mentettek át a péterváradi várba, s melyek manapság a Modern Művészetek Múzeumának pincéjében állnak elhagyatva. Azok közt a hírbemondók közt volt ő is, akik az utolsó esti műsort készítették a tarcali székházban. Az előzetes értesítésnek megfelelően aztán el kellett hagyniuk a televíziót.
Kartag Nándor úgy véli, hogy manapság egy egyre erősebb csapat szerveződik az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében. Ő főleg a fiatalokban látja azt az elhivatottságot, amely a televíziózásban nem csak munkahelyet lát, s amely a vajdasági televíziózás úttörőit is jellemezte. Viszont bírálta az MNT médiastratégiájának azon pontját, amely a Pannon Televíziót érdemein felül kezeli, hiszen – mint elmondta – a szabadkai médiaház is ugyanannyi saját gyártású műsort készít, mint az újvidéki. Az MNT tervéről pedig, amely a magyar szerkesztőség kiszakításáról szól, amennyiben a televízió vezetésével nem sikerül megegyezésre jutniuk, Kartag Nándor nevetségesnek tartja. „Egy több nyelven sugárzó televízióban nem kezdhetnek el a szerkesztőségek azon vitatkozni, hogy kihez kerül a vágószoba, kihez a mikrofon vagy a kamera!”
A március 15-ei ünnephez kapcsolódóan Kartag Nándor estjét falatozás követte, melyen Pakai Erzsébet Kossuth kenyerét kóstolhatta a publikum.
