Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versének jegyében-mottójával emlékeztünk meg költőnk, a magyar, a világirodalom egyik legjelentősebb személyiségéről halála 90. évfordulójának előestéjén.
„Örök virágzás sorsa már az enyém,/ Hiába törnek életemre,/ Szent, mint szent sír s mint koporsó,/ kemény,/ De virágzás, de Élet és örök”. Ady Endre Ifjú szívekben élek c. versének jegyében-mottójával emlékeztünk meg költőnk, a magyar, a világirodalom egyik legjelentősebb személyiségéről halála 90. évfordulójának előestéjén, hétfőn szerkesztőségünk székházának a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület és a Magyar SzóPont közös szervezésében. A XX. század modern magyar költészetének úttörőjéről, Ady (Érmindszent 1877. november 22–1919. január 27. Budapest) életútjáról, pályaképéről Mikes Teréz nyugalmazott magyartanár beszélt. A nagy érdeklődést kiváltott nyílt magyarórát a Svetozar Marković Gimnázium harmadikos tanulói: Bátori Annamária, Géber Áron, Muzsika Tóth Tímea, Pápista Zsolt, Sarok Emma, Szabó Zita, Szennyes Tivadar és Török Miklós tették színesebbé Kovács Smit Edit magyartanárnő vezetésével. Noha Újvidékhez nem fűzték személyes élmények Adyt, székvárosunk mégis ápolja költőnk emlékét: utcát neveztek el róla és mellszobrát is felavatták, emlékeztetett Kaszás Károly, a VMNYE elnöke. Az este kiállították a Forum Könyvkiadó 1977-ben megjelentette kétnyelvű, magyar–szerb mappát. Ady nyolc versét Balázs G. Árpád illusztrálta. Szenteleky Kornél írt hozzá előszót, utószót pedig Bori Imre.
