K. Károly: Én is 12 évvel ezelőtt bevezettem a gázt a házba, központi fűtésem van. Gyermekeim a városban laknak, de ők is földgázzal fűtenek. Tanácstalan vagyok, nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége, de jóra nem számíthatunk. A 21. században járunk, normális körülmények között a fűtés nem kellene hogy stratégiai kérdést jelentsen. Mi pedig, ahelyett hogy mennénk előre, visszajutunk a múltba, amikor a tüzelő sparhelton főztek nagyanyáink meg a „kreka” kályhában fűtöttek a szobában.
G. Julianna: Központi fűtés van a házunkban, gyermekeimmel és az unokáimmal élünk egy háztartásban, így megkerülhetetlen a fűtés-kérdés. Ők napközben dolgoznak, iskolában vannak, ezért csak reggel meg este kapcsoljuk be a melegítést. Én a konyhában főzök, ami lendít egy kicsit a helyiség bemelegítésén. Nekem ez napközben elég, de azzal én is egyetértek, hogy ez túl magas áremelés volt és a szegény nép, a nyugdíjasok nem tudják majd állni a költségeket.
