Mindennapjaink időszerű gondjain, problémáin emlékeztünk dr. Matijevics Lajosra, a tanárra, a nyelvészre, az íróra, a kutatóra, halálának 25. évfordulóján (1940–1983) tegnap szerkesztőségünk újvidéki székházában, a VMNYE Emlékezők asztaltársasága és a Magyar SzóPont közös szervezésében A kitűnő diákról, az eminens, nagy tehetségű, ígéretes szakemberről, személyiségről Kaszás Károly a VMNYE elnöke kiemelte, hogy a legméltóbban akkor követhetjük a jövőbe mutató példaértékű munkásságát, ha átadjuk az utókornak mindazt, amire tanított bennünket.
Dr. Csáky S. Piroska nyugalmazott egyetemi tanár, a barátra, az évfolyamtársra, az épp hogy csak 1959-ben megalakult Magyar Tanszék első ígéretes nemzedékére emlékezett. Közülük az elsők között, 1963-ban szerzett oklevelet Matijevics Lajos. Már akkor látszott, hogy nem mindennapi tanár válik belőle, hiszen mindig segített évfolyamtársainak, később pedig diákjainak. Kár, hogy az új nemzedék alig ismeri. Megkezdett kutatásait újra fel kellene eleveníteni, újra értékelve, összehasonlítva az eddig feltártakat – mondta Dr. Lánc Irén, a Magyar Tanszék tanszékvezető tanára. Nagy szükség lenne erre, hiszen ha csak a földrajzi neveket vizsgáljuk Vajdaságban, átfogó projektumából csak a bácskai földrajzi neveket kutatták föl. A hozzászólók szerint nagy szükség lenne Matijevics professzor hagyatékának felkutatására. Egyben megállapodtak abban is, hogy folytatni kívánják a csaknem egy évtizeddel ezelőtt megszűnt Dr. Matijevics Lajos Újvidéki Magyar Nyelvművelő Napok hagyományait Matijevics Lajos Újvidéki Nyelvészeti Napok elnevezéssel. Programját, küldetését viszont közösen, a különböző intézmények képviselőivel együtt kell meghatározni.
