A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezete immár 18 éve küzd az újvidéki magyarság érdekeiért, itt maradásunkért, megmaradásunkért. Ez alatt az idő alatt a pártszervezetnek sikerült összefognia a székvárosban élő magyarság nagy részét, ugyanazon gondolatmenetbe tömöríteni, egy irányba fordítani őket. 18 évvel ezelőtt tíz alapító taggal alakult meg, most hat helyi szervezete van, és több mint félezer tagja. A magyarságért vívott harc koordinálását Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki városi szervezetének a vezetését nyolc évvel ezelőtt vette át. Az elmúlt időszakban városi tanácsnokként is igyekezett javítani helyzetünkön, az előttünk álló választásokon a VMSZ tartományi képviselő-jelöltjeként indul.
Milyennek ítéli meg a városi parlamentben elért eredményeket?
Fotó: Dávid Csilla
– A legutóbbi önkormányzati és tartományi választásoktól az elmúlt évek a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezete számára küzdelmes, de megítélésünk szerint mégis sikeres időszak volt. Összevetve a 2012-es választási programunkat, és az újvidéki szervezet eredményeit, könnyű megállapítani, hogy nagy mértékben teljesítette ígéreteit. Azok a célkitűzések, amelyek nem kerültek még megvalósításra, mint például az 1944/45-ös áldozatok emléktáblájának felállítása, folyamatban van. Tény, hogy újvidéki létünk elsősorban az anyanyelven folyó oktatás megőrzésétől, megerősítésétől függ, mégpedig a bölcsődétől, az egyetemig. Az újvidéki magyar oktatásért projektum keretében figyelemmel kísértük és segítettük az újvidéki, pirosi és tiszakálmánfalvi magyar oktatási-nevelési intézmények munkáját: A pedagógusokat ingyenes szakmai továbbképzésben részesítettük, gyermekprogramokat szerveztünk a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, és tájékoztató jellegű, szülői értekezleteket tartottunk az anyanyelven – a magyar nyelven folyó oktatás fontosságának témájára. Projektumunk eredményeképpen az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar tannyelvű iskolába beiratkozó tanulók létszáma. A középiskolai oktatás keretén belül több magyarországi testvériskolai kapcsolatot kezdeményeztünk. Az előző mandátumban beindítottuk a magyar nyelvű bölcsődei csoportot is, amely azóta is eredményesen működik, maximális létszámmal. 2015 őszén befejeződött az Európa Kollégium építése, és az első lakók is beköltözhettek. A kollégiumban az otthonos bentlakás mellett színvonalas szakkollégiumokon is részt vehetnek az Újvidéki Egyetem hallgatói. Nem mellékes, hogy a kollégiumban több mint 20 újvidéki magyar munkát kapott.
Az oktatás mellett megmaradásunk másik bástyája az egyetemes és a vajdasági magyar kultúránk megőrzése. Megvalósult, hogy az önkormányzat a VMSZ újvidéki szervezetének kezdeményezésére a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központnak a tiszakálmánfalvi, kátyi és pirosi művelődési egyesületeknek a működését folyamatos, évi pénzügyi támogatással biztosította, és az utóbbi négy évben zavartalanul folytathatták tevékenységüket. Habár a projektumaink között nem szerepelt, Tiszakálmánfalván létrehozták a Tájházat és a lelkes polgárok tavaly Tisza Kálmán miniszterelnök tiszteletére emléktáblát állítottak fel. Folyamatban van a helységnévtábla lecserélése is.
Részben megtörtént a tiszakálmánfalvi Magyarok Nagyasszonya templom parókiája tetőszerkezetének felújítása, és a templom tatarozása is. A telepi Szent Erzsébet-templom tornyát megjavították, a város idei költségvetésében biztosítottuk a Mária neve katolikus templom parókiájának a felújításához szükséges pénzösszeget. Úgy gondoljuk, hogy annyit tettünk, amennyit lehetett. Mint mindig, ebben az időszakban is figyelembe vettük a polgárok érdekeit, kezdeményezéseit, indítványait és a kölcsönös megbecsülés, egymás meghallgatása és megértése meghozta munkánk gyümölcsét.
Tartományi képviselőként, a VMSZ színeiben hogyan tudna hozzájárulni kisebbségi jellegű problémáink megoldásához?
– Mindenekelőtt a Vajdasági Magyar Szövetség programjában leírt feladatok megvalósítása mellett kell a VMSZ minden tartományi képviselőjének síkraszállnia, hiszen pártunk testületileg ezt a programot fogadta el. A nemzeti kisebbségi jogok gyakorlásakor azoknak a konkrét törvényeknek a betartására kell odafigyelni, amelyek biztosítják a részarányos foglalkoztatást. A közszférára vonatkozóan elkészüljön az a nyilvántartás, amely tartalmazza a foglalkoztatottakról azokat az adatokat, amelyek a nemzeti hovatartozásukra és a tanulmányaik nyelvére vonatkoznak, hiszen csak így lehet majd megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy olyan százalékban dolgozhassanak a kisebbségiek a közszférában, amilyen arányban élnek az adott önkormányzat területén. Fontos lesz majd követni a Kisebbségi akcióterv konkrét feladatainak megvalósulását is.
Konkrétan milyen tervei vannak, mire szeretne fókuszálni?
– Síkraszállnék azért, hogy a nemzeti kisebbségek számára minden szinten legyen elérhető az oktatás, hogy megmaradjanak Vajdaságban a kislétszámú tagozatok mindenhol, ahol léteznek. Azokban a falvakban pedig, ahol igény van rá, meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy újra megnyíljanak. Anyanyelvünk megőrzése csakis iskolai keretek között lehetséges, ez pedig alapfeltétele nemzeti önazonosságunk megőrzésének. Kiállnék a szerb, mint nem anyanyelv tanításának korszerűsítése és hatékonnyá tétele mellett, azért, hogy a magyar fiatalok versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Fontosnak tartom, hogy a magyar egyetemisták kihasználják az Európa Kollégium által biztosított lehetőségeket, valamint a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramját.
