A Szerbiában, Koszovón, Montenegróban és Macedóniában tevékenykedő katolikus püspökök részvételével tartották meg a XXXV. Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferenciát, az újvidéki Mária neve katolikus templomban. Az eseményről sajtótájékoztató keretében számolt be tegnap dr. Német László SVD nagybecskereki püspök és Mirko Štefković, a konferencia titkára.
Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök és Mirko Štefković, a konferencia titkára (Dávid Csilla felvétele)
A tanácskozás főbb témái között szerepelt a vagyon-visszaszármaztatás, az adóztatási törvény, a közmunkákat és temetőket érintő kérdések, valamint az egyház kapcsolata a szerb állammal és más állami struktúrákkal.
A legfontosabb Szerbiát érintő kérdés, mindenképpen a vagyon-visszaszármaztatás és az adóztatási törvény. Annak ellenére, hogy a vallásszabadságról szóló törvény kimondja, hogy az egyházi épületek mentesülnek az ingatlanadó fizetésétől, bizonyos községeket mégis kötelezik annak fizetésére.
– Az óbecsei község beperelte a katolikus plébániát és a püspökséget, mert nem fizették az ingatlanadót. A bíróság első fokú döntése alapján az egyházépületeknek is kell fizetni. Mi fellebbezünk e döntés ellen, ugyanis az adótörvény szerint azon épületek után, ahol egyházi szertartás folyik, nem kell ingatlanadót fizetni. Szertartás pedig csak templomokban és katolikus egyházban történik. A hittan is vallási foglalkozásnak számít, amely főként plébániai termekben zajlik – mondta a nagybecskereki püspök.
A másik kérdés a közmunkákat és a temetőket érinti. A katolikus egyház több mint 85 vajdasági temető tulajdonjogát élvezi.
– A temetők használatáról szóló törvény alapján, a közvállalatokról és a temetkezésről szóló részben megkaptuk a szabadságot azon vállalat kiválasztására, amellyel együtt szeretnénk dolgozni. A törvény mindezt jóváhagyta, az erre vonatkozó rendelet viszont behatárolta a vállalatok számát. Ezáltal monopolhelyzetbe hozza az állami közvállalatokat, amelyek, mint tudjuk, falvakban nem működnek. A mi templomaink, plébániáink, híveink pedig főként falvakban vannak – ecsetelte dr. Német László.
A papok egészségügyi és szociális biztosítása is fontos témakör, amely Szerbiában bizonyos mértékig megoldódott, a környező országokban viszont még nem került erre sor, emelte ki Mirko Štefković.
A katolikus egyház a Caritas szeretetszolgálaton keresztül jelenleg a migránsok problémájával is foglalkozik. Az elmúlt három évben mintegy négymillió euró értékű a német állam és különböző nemzetközi szervezetek támogatása, amely a Szerbiában áthaladó menekültek fenntartására és segítségére irányul.
– A Caritas jelen van egész Szerbiában, Koszovóban, Macedóniában és Montenegróban is. A menekültek nagy része Macedónián keresztül jött Szerbiába és innen próbál továbbjutni. Mint tudjuk, jelenleg nagyon nehéz Szerbiát elhagyni, azokon igyekszünk segíteni, akik itt maradtak – mondta a nagybecskereki püspök.
