Cikkünkhöz képgaléria tartozik!
A Magyar Nemzeti Tanács és a tordai Torontáltorda Településfejlesztési Alapítvány szervezésében ünnepi szentmisét és alkalmi műsort tartottak tegnap késő délután az aracsi pusztatemplom emléknapja alkalmából a templomromnál. A rendezvény kezdetén Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnöke és a tartományi képviselőház elnöke mondott beszédet, kiemelte: az aracsi pusztatemplom az összmagyarság egyik legrégebbi és legjelentősebb szakrális, ugyanakkor a vajdasági magyarság egyik legfontosabb történelmi helye.
– Túlmutat kövön, téglán, habarcson, épített örökségen, turisztikai vonzerőn. Azt gondolom, hogy a közösségünkről beszél hosszú évszázadok óta, sem török, sem más nem tudta lerombolni. Itt van, és feladatot is állít elénk. Azon túl, hogy az örökségünket élő jelenként az utókornak átmenekítsük, még az is vár ránk, hogy Aracs jelentőségét funkcionalitásba és egy sokkal szebb jövőbe öntsük át. Az emlékhely, a turisztikai látványosság 21. századi értelemben is kézzel fogható jövő kell hogy legyen, ezen van még mit dolgozni – fogalmazott Juhász Bálint.
Az Aracs településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. Az aracsi templom és az aracsi kő a történelmi Magyarország művészettörténeti hagyatékának két kulcsfontosságú eleme. A templomkő az 1100 körüli időszak szobrászati irányvonulatainak lenyomata, az épület pedig az 1200-as évek építészetének öröksége: egy háromhajós, háromapszisos, utólagosan egy keleti toronnyal kiegészített kolostortemplom maradványa.
Az eseményen jelen voltak többek között a VMSZ és az MNT tagjai (Ótos Annabella felvétele)
A mai látképet a XX. század során megvalósult állagmegóvó és rekonstrukciós munkálataival alakították ki, ezek során az északi pillérsort teljesen, a délit pedig részben pótolták. Az ún. aracsi kőre a kolostor udvarán találtak rá 1896-ban. A kőlap egy 1100 körül készült síremlék töredéke, melynek felső részén és oldalain figurális és szalagfonatos díszítés jelenik meg. Az adott korszakból fennmaradt, más hasonló állapotú épületmaradványról a vidékünkön nincs tudomás. Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke elmondta, hogy az MNT rendkívül kiemelkedő és nagyon fontos szakrális térként tekint az aracsi pusztatemplomra.
– A Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyarság kiemelt műemlékének tartja, a rom jellegét, állagát megőrizni kívánja, teljesen újjáépíteni azonban nem fogja. Amennyiben beavatkozásokra kerül sor, az elsősorban a rom esztétikájának megőrzésével történik, szakemberek véleményének kikérésével. Erre különböző projektek voltak, illetve vannak még jelenleg is, ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy jelentős anyagi ráfordítást igényel, komoly magyarországi, szerbiai, nemzetközi, európai uniós forrásokból lehet ezt megvalósítani. Ha olyan kedvező időszak jön, akkor megpróbáljuk kibontani a templomromban lévő lehetőségeket, és az építkezéseket a hely szellemének megtartásával, reális keretek között, stratégiai gondolkodásban megvalósítani – közölte Hugyik Richárd.
A szentmisét ft. Csipak Csaba magyarcsernyei plébános celebrálta. Az ünnepi műsorban fellépett Rúzsa Hanna tordai népdalénekes, Vajda Noa Pálma versmondó és az Óbecsei Schola Cantorum Énekkar.
Ft. Csipak Csaba magyarcsernyei plébános celebrálta a szentmisét (Ótos Annabella felvétele)
Nyitókép: Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnöke és a tartományi képviselőház elnöke beszédet mond az aracsi pusztatemplom emléknapja alkalmából (Fotó: Ótos Annabella)
