2024. május 18., szombat

Kihasználatlan lehetőségek

A megújuló források felhasználása és az energiahatékonyság növelése témájára szerveztek tanácskozást Topolyán

Jelentős, de még kihasználatlan lehetőségek vannak az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló forrásokon alapuló energetikai fejlesztések terén Topolyán. Ez volt a központi témája annak a tanácskozásnak, melyre meghívták a környező községek képviselőit, valamint jelen voltak a hazai és az anyaországi potenciális gazdasági szubjektumok képviselői is.

A történet úgy kezdődött, hogy az anyaországi Civil Planning Kft. sikeresen pályázott a Nyugat-balkáni Zöld Központnál egy, a szerbiai befektetéseket előkészítő tanulmány elkészítésére. A tanulmány címe Energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztési lehetőségek Topolya községben, melynek első olvasata készült el eddig. Az a feladat most, hogy az érintettek számára minél szélesebb körben bemutassák az eddig elkészített anyagot, megismertessék velük az abban leírtakat – mondta Balassa Endre. A Pannonreg Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a Topolyai Községi Fejlesztési Társulás koordinátora lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a projekt célja volt feltérképezni a lehetőséget. Az volt a cél, hogy azt ne általánosságban tegyék meg, hanem konkrét mérések, számadatok alapján, illetve azok meghatározott módszertannal történő feldolgozása nyomán.

Az összejövetel kezdetén Kovács Viktor, a községi tanács tagja Szatmári Adrián polgármester jókívánságait tolmácsolta, aki nem tudott jelen lenni. Köszöntőjében kiemelte, hogy életünkben egyre fontosabb az energia. Több ország energiahiánnyal küszködik, a megoldás pedig az energiahatékonyság növelésében és a megújuló energiaforrások felhasználásában rejlik.

Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője online kapcsolódott be a konferencia kezdetén. A szerb–magyar gazdasági kapcsolatokat ecsetelte. Véleménye szerint ez a konferencia is lényegében a jövőnkről szól, hiszen küszöbön áll a két ország közötti jó viszonyból eredő előnyök kihasználása. A Szerbia és Magyarország közötti külkereskedelmi mérleg elérte a 2,6 milliárdos nagyságrendet, és biztató bővülés volt tapasztalható az utóbbi években. Rámutatott, hogy ugyan hosszú út vezetett a két ország között felépített jó viszonyig, ma viszont már a két ország között nincsenek nyitott kérdések. Ez jó alapot képez a gazdasági együttműködés további fejlesztéséhez. Az anyaországi beruházások tekintetében természetes, egyben kívánatos lenne, hogy a régió gazdasági szerkezetéből, valamint a kulturális hasonlóságból adódóan még intenzívebb gazdasági kapcsolatok épüljenek ki. A Prosperitati Alapítvány által megvalósított beruházások a meglátása szerint szintén fellendítették a kapcsolatokat, de bőven van még teendő a lehetőségek kihasználásához. Jó jelként konstatálta, hogy a magyar befektetők már Belgrádtól délebbre is megjelentek. Komoly lehetőségeket lát a harmadik piacokon történő közös fellépésben is.

Tájékoztató hangzott el a Nyugat-balkáni Zöld Központ tevékenységéről és céljairól. Terbe Zoltán a Terka-Mérnök Kft. képviseletében tájékoztatót tartott a jelenlegi pályázattal kapcsolatos tevékenységekről. Radnai Norbert pedig a Civil Planning Trade Kft. képviselőjeként az elkészített tanulmány részletes ismertetésével folytatta. Magyarországon ez már nem annyira újdonság, mint itt. Példaként említette a Vas megyei Pornóapátiban osztrák mintára épült biomassza-falufűtést. A beruházás a lakosság és az intézmények hőenergia-ellátását is biztosította már több mint tizenöt évvel ezelőtt.

Topolyával kapcsolatban elemzések, számítások készültek a szennyvízből nyerhető biogáz, a nap- és szélenergia, valamint a kommunális hulladék felhasználásával kapcsolatban.

Balassa Endre a konferencia végén az elhangzottak összegzésében elmondta, hogy Szerbiában még döcögősen haladnak az ilyen projektek, de van előrelépés. A további előrehaladáshoz a magyar tapasztalatok segítséget jelenthetnek. A szóban forgó tanulmány kidolgozása is kihívás volt, de egyben lehetőség is, hiszen Szerbiában az ilyen munkának nincs még kialakult módszertana, a szakmai ajánlások hiánya is gondot jelenthet. A felelős döntések meghozatala viszont mindezt feltételezné – hangsúlyozta Balassa.