Szent Iván, azaz Keresztelő Szent János napjának előestéje – a június 23-áról 24-ére virradó éjszaka – évszázadok óta a nyári napforduló ünnepe, amely még a kereszténység előtti időkből származik. A naphoz számtalan szokás és hagyomány fűződik, amelyek szinte kivétel nélkül a pogány időkből hagyományozódtak át a keresztény hitvilágba. A topolyai tájház udvarán a jeles naphoz fűződő hagyományokat idézték fel, többek között a koszorúfonást, a tűzugrást vagy a Szent Iván-napi alma megsütését. Szent Iván tisztelete a kereszténységgel egyidős – osztotta meg lapunkkal Sihelnik Ágnes, Topolya Község Művelődési Házának munkatársa, a Szent Iván-napi program koordinátora.
A tűzgyújtás előtt régi, a naphoz köthető történeteket is felelevenítettek (Boros Gábor)
– A mai napon valójában Keresztelő Szent János születésnapját ünnepeljük, de a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza az a hagyomány, amely tulajdonképpen fellelhető Szent Iván napjának hagyományaiban és szokásaiban, ilyen a koszorúfonás és a tűzugrás. Az ünnep pogány változata a nyári napforduló, amely egy tűz körül zajló, különböző termékenységi és tisztítóvarázslatokkal megtűzdelt nap volt. A jellegzetessége a Szent Iván-napi tűz és a tűzugrás, amelynek régebben párválasztó szerepe is volt. Azokat a lányokat, akik minél magasabban ugrották át a tüzet, a legények életrevalóbbnak tartották. A már párban lévő fiatalok közösen, párban ugrották át a tüzet, ezzel megpecsételve kapcsolatukat, illetve a termékenységvarázsló rituálék során úgy gondolták, hogy ha a tűz alulról éri őket, akkor megtisztulnak mindentől, és termékenyebbek lesznek. Az alma is a Szent Iván-nap egyik különlegessége. Az apró, savanyú zöld almát Szent Iván-i almának is nevezik, és erre az időszakra már lehull a fáról. Az elődeink tűzben sütötték meg, ami egy egészségvarázsló rituálé része volt: aki megette az almát, védve volt a torokbetegségektől. Keresztelő Szent János az elhunyt kisgyermekek túlvilági védelmezője, és úgy tartották, hogy ha ezen az ünnepen almát dobnak a tűzbe, adományaik eljutnak hozzájuk. A foglalkozáson a naphoz fűződő hagyományokat idéztük fel, például a koszorúfonást, a tűzugrást és az almasütést, ezenkívül Szent Iván-i énekeket énekeltünk – nyilatkozta a program koordinátora.
Legközelebb októberben rendeznek hagyományőrző programot, Demeter-napi behajtási pásztorünnepre várják az érdeklődőket.
A tájház udvarán a nyáron négy tábort tartanak, az első a topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társaság Alkotni jó, játszani öröm elnevezésű alkotótábora, amely június 30-án veszi kezdetét. Július 14-én indul a Játékos kémiatábor, amelyre már beteltek a helyek. A Kreatív tábor július 21-e és 25-e között zajlik, majd július 28-án kezdődik a Kis színjátszó tábor, az utóbbi két táborba még várják a jelentkezőket.
Nyitókép: A résztvevők szorgalmasan fonták a virágokkal díszített koszorút (Turi Orsolya)
