2024. július 15., hétfő

Péter-Pál-napi aggodalmak

A búza végleges ára továbbra sem ismert

Korábban nem volt rá példa, hogy Péter-Pál előtt jórészt befejeződött volna az aratás. Vidékünkön régebben erre az időszakra a betakarítás kezdete volt jellemző. Topolyán például a néprajzi jellegű feljegyzések szerint Péter-Pál napján az emberek kimentek megnézni a búzát, egy-két kaszasuhintást is tettek próbaképpen, de nem arattak, mert ez a nap valójában dologtiltó nap volt.  Péter-Pál napja ősi ünnep, a néphit úgy tartja, hogy a búza töve ekkor megszakad. A templomokban egykor az aratók miséjén megáldották az aratóeszközöket, a sarlókat, kaszákat, hogy áldás legyen a búzán, ami lényegében az „életet” szimbolizálta. Ekkor fogadták fel a gazdák a kaszálni tudó részes aratókat és a napszámosokat. Az idén viszont jószerivel nem látni már talpon álló gabonát Topolyán és környékén, és Vajdaság-szerte hasonló a helyzet. Varga Géza, a topolyai Gazdakör elnöke elmondta, meglátása szerint a búzával bevetett területek mintegy 90 százalékát már learatták. Az árpa betakarítása korábban befejeződött, a káposztarepcéből sem lehet látni a földeken, többnyire csak a szármaradványokat. A felvásárlók egyelőre 20 dináros előleget kínálnak a kenyérgabonáért. Kérdés, hogy erre mennyi jöhet még rá. Bizonyos számítások szerint 30 dinár közelében lehet az önköltségi ár. Az árpa felvásárlási ára 18-ról indult, de visszaesett, van, ahol már 17 dinárnál is kevesebbet kínálnak.

Varga Géza, a topolyai Gazdakör elnöke (Tóth Péter felvétele)

Varga Géza, a topolyai Gazdakör elnöke (Tóth Péter felvétele)

A sörárpa ára még ismeretlen, miközben sok esetben a túl magas fehérjetartalom miatt csak takarmányárpaként lehet értékesíteni. A hozamok változóak, holdanként 20-40 mázsa termett kenyérnekvalóból. Az árpa esetében is hasonló a helyzet. A repce is vegyes eredményt mutat, van sajnos, ahol csak 800-900 kilogramm termett egy holdon, az átlag mintegy másfél tonna lehet. Varga Géza elmondása szerint a gazdálkodóknak az utóbbi években számos gonddal kellett szembesülniük. Tavaly, soha korábban nem tapasztalt rágcsálóinvázió sújtotta a területet, ami mostanra megszűnni látszik. Most Óbecse, valamint Bácsföldvár környékén élők panaszkodnak hasonló jelenségre. A mezei pockok gradációs hulláma mintha délkelet irányba mozdulna el. Sokan irtották a rágcsálókat, nem lehet azonban pontosan tudni, pontosan mi okozta gyors elszaporodásukat, majd eltűnésüket.

A Gazdakör elnöke azt is elmondta, a jelentős, sokszor kiszámíthatatlan piaci ingadozások mellett a klímaváltozás is új kihívások elé állítja a termelőket. Sok a rovar, esetenként a kártékonynak minősíthetők is elszaporodnak. Mindez jó eséllyel a felmelegedésnek, az enyhe teleknek tudható be. A gyomok összetétele is folyamatosan változik a szántóföldeken. A csapadékmennyiség sok esetben ugyan megfelel a sokévi átlagnak, de az eloszlása esetenként kedvezőtlen. Mediterrán éghajlatra hajaz vidékünk klímája, ehhez kellene alkalmazkodni. Véleménye szerint például az olaszországi tapasztalatok szolgálhatnának egyfajta kiindulóként, az agráriumban felhalmozódó gondokat pedig orvosolni kell. Hatékonyabb érdekérvényesítésre lenne szükség. A közraktárak kérdésétől kezdődően a támogatási rendszeren át az árarányok meghatározásáig számos dologban kellene megoldásokat találni. Egy olyan rendszert tartana igazságosnak, amelyben bizonyos mechanizmusok oda hatnának, hogy a jövedelem elosztása igazságosabb legyen, a termelők, a felvásárlók, az exportőrök, az újratermelési anyagok gyártói és forgalmazói is megtalálják számításukat. 

Nyitókép: Vidékünkön régebben erre az időszakra a betakarítás kezdete volt jellemző, most pedig az aratás a végéhez közeleg (Tóth Péter felvétele)