Alig verték fel sátraikat és rendezkedtek be tegnap délután a kishegyesi Kátai-tanyán a X. Vajdasági Szabadegyetem gazdasági és közéleti-kommunikációs munkacsoportjainak tagjai, máris várta őket a nulladik nap nyitóelőadása: Geszti Péter, az egykori rádiós és televíziós műsorvezető, „első emeleti rapülő”, ARC-alapító, nemzetivágtázó mentor ezúttal reklámgurui minőségében beszélt arról, hogy mi a siker záloga.
Egyik dalából idézve akár azt is írhatnám, a késve érkezett „szöveggyártó kisiparos” ahhoz adott útmutatót, hogy a jelenlévő fiatalok a tükörbe nézve húsz év múlva ne sóhajtsanak fel, azt kívánva, hogy „az akarok lenni, aki akkor voltam, mikor az akartam lenni, ami most vagyok”. Mint mondta, a siker eléréséhez természetesen szükség van tehetségre és motivációra, de legalább ilyen fontos a nagy adag szerencse, a megfelelő időzítés és a befektetett energia, vagyis amit senki sem szeret hallani: a rengeteg munka. Szerinte sok más dologhoz hasonlóan a sikert is könnyebb megszerezni, mint megtartani, ez pedig állandó szellemi nyitottságot követel meg. A vágyott célok elérése olyan önbizalmi burkot von az ember köré, amely lehetővé teszi, hogy mindig újabb kihívásokat keressen. A kreativitáselmélet kifejlesztőjeként azt vallja, hogy egy meg egy, az nem kettő, hanem végtelen, vagyis több ember együttes teljesítménye és tudása jelentősebb eredményeket képes produkálni, mint egyetlené. Ezenkívül minden belénk nevelt ellenállás dacára ismernünk kell az önreprezentáció módozatait, bizonyos értelemben gátlástalannak kell lennünk, a magunkévá kell tennünk azt a filozófiát, hogy „ha kidobnak az ajtón, visszamászom az ablakon”.
Geszti Péter számos személyes példával támasztotta alá a fent olvasható tanácsokat, és hihetünk is neki, hiszen egész életében a saját márkáit fejlesztette, s emiatt úgy véli, nagyobb tapasztalata van a brandépítésben, mint budapesti konkurenseinek. Említést tett arról is, hogy Okego nevű kommunikációs cégének – vagy ahogyan ő hívja: mémépítő vállalatának – a megalapításával nemrég a popzenéből visszanyergelt a reklámiparba, főként az online közösségi média csatornáiba, ahol újszerű megoldásokkal igyekszik tarolni. Vagyis eladni, a jó reklám ismérve ugyanis szerinte egyedül ez: hogy el tud adni egy terméket.
Csernik Árpádnak arra a kérdésére, hogy elfoglaltságai ellenére miért vállalta a fellépést a Szabadegyetemen, azt válaszolta, mindenképpen látni szerette volna Rúzsa Magdi szülőfaluját (hiszen az énekesnő új estjén együtt dolgoztak), és meg akarta ismerni az itteni emberek mentalitását, hiszen kreatív igazgatóként Magyarország határain túl is meg kívánja honosítani a Hősök terére évek óta óriási tömeget vonzó Nemzeti Vágtát, amelynek Székely Vágta című előfutama tavaly szintén nagyon népszerűnek mutatkozott Sepsiszentgyörgyön. Régebben ugyan tárgyalt már erről vajdasági üzletemberekkel, akik akkor nem tűntek vevőnek a témára, de reméli, hogy ez ezúttal másképpen alakul.
– Ennek a környéknek egy Bácskai Vágtát kellene rendeznie, ehhez pedig az itteni lovasélet képviselőinek, a hagyományőrzőknek, a vállalkozóknak és a magyarok által vezetett önkormányzatoknak az összefogására van szükség, olyan formában, ahogyan az Erdélyben is megvalósult. Ez nemcsak egy búcsú, hanem szimbolikus jelentősége is van, hiszen a verseny az összetartozásról szól. A lovasok a saját településük nevében küzdenek a győzelemért, és ettől az egésznek egy sokkal magasztosabb tartalma van: arra buzdít, hogy kulturális értelemben vegyük birtokba a hagyományainkat, és ne hagyjuk, hogy a pártpolitika szétválassza az embereket.
Ha minden igaz, Csóré Róbert kishegyesi polgármester az előadás után beszélgetett Geszti Péterrel erről a kérdésről. Ki tudja, jövő nyárra talán újabb rendezvénnyel gazdagodik a falu kulturális kínálata.
