A kiállításon a Vajdasági Magyar Folklórközpont által szervezett szövő és fazekas iskola haladó, másodéves, hallgatóinak hagyományhűségre és hitelességre alapozott vizsgadarabjai kerülnek bemutatásra.
- Ne csak dalban és szóban legyünk képesek kommunikálni magyarul, hanem arra is kell törekednünk, hogy a bennünket körülvevő tárgyak is magyarul beszéljenek. A fentebb jegyzett gondolat Raj Rozáliától, a VMF titkárától származik, aki hétfőn, a Művelődési Ház kiállítási termében köszöntötte elődeink hagyatékának tisztelőiből álló közönséget. A központ 2003-ban indította szövő iskoláját. Azóta csaknem hatvan, a kézi szövés iránt érdeklődő személy vett részt a képzésen. A Topolyán február 14-éig látogatható kiállításon a szövő tanfolyam második generációjának vizsgadarabjaival ismerkedhetnek az érdeklődők, illetve a 2005-ben indult fazekas iskola huszonhárom hallgatót felölelő első generációja haladó csoportjának agyagból készített használati tárgyaiban lelhetik örömüket a látogatók. A szemnek és a léleknek is kedves tartalmakat felvonultató kiállításon a Kodály Zoltán MMK képviselői táncos, zenés tematikus összeállítással tették ünnepibbé a megnyitót, melyen Sörfőző Károly, községi művelődési tanácsos is szólt az egybegyűltekhez. A textil egykor általánosan elterjedt előállítási módjával, a kézi szövéssel, illetve az agyagból létrehozott tárgyak kivitelezésének lehetőségeivel behatóan foglalkozók küldetésértékű tevékenységéről szólt, valamint kiemelte: örömére szolgál, hogy a haladó csoport tagjai között – Topolyáról elsőként –, a decemberben oklevelet szerzett Ágoston Andreát is tisztelhetjük.
A SZÖVÉS: ÖNKIFEJEZÉS
Andreát a megnyitó előtti napokban kerestem fel lakásában, melynek belső berendezése is arról árulkodik, hogy a népi ízlést tisztelő és értékelő ember otthonában járunk. A fiatalasszonyt szövőszékénél ülve találtam, éppen egy bihari csipkén dolgozott. Kértem, mutassa be tárgyalkotó népművészeti munkássága állomásainak eredményeit, de sajnos, (inkább szerencsére) nem tudott eleget tenni kívánságomnak, ugyanis az általa készített vászonból és gyapjúból készített szőttesek, melyek között elsősorban függönyök, terítők, szőnyegek, tarisznyák vannak, kiállítások anyagát képezik, vagy eladásra kerültek. Végül egyik ruhásszekrényből előkerül kislánya poncsója, ékes bizonyítékául annak, hogy akár viseletként is megállják helyüket e kézműves termékek.
– Régóta kerestem annak lehetőségét, hogy elsajátíthassam azokat az ismereteket, melyek segítségével gondolat- és érzelemvilágom jellemzőit ,,beleszőhetem” az anyagba. A Folklórközpontnak köszönhetően az önmegvalósítás és az önkifejezés útján megtehettem az első lépéseket céljaim elérése érdekében.
Beszélgetésünk során fotók kerülnek elő, köztük a budapesti Mesterségek ünnepén készült fényképeket is láthatom, ahol doroszlói népviseletben szerepel, mellette pedig munkái: egy bukovinai festékes szőnyeg és annak újraértelmezett változata, melyek kiváló szakmai minősítésben részesültek. Kérésemre ismerteti a festékes szőnyegek legfontosabb jellemzőit, a bukovinai és az erdélyi festékes változatok közötti különbségekre is kitér:
– Az erdélyi festékes szőnyegeknél pasztellszínek tűnnek fel. Bár motívumvilága gazdagabbnak minősül a bukovinai festékes szőnyegekénél, kevesebb színnel él. A bukovinai öt-hat alapmotívumot felvonultató szőnyegekről harsányabb, élénk színek köszönnek vissza. Vizsgadarabként egy eredeti bukovinai festékest is kellett készítenünk, majd annak átértelmezett változatát is megformáltuk, mely a mai kornak és személyes igényeinknek is megfelelő.
Kérdésemre, milyen technikát alkalmaz, mely tájegység motívumkincsét jeleníti meg a legszívesebben a gyakorlatban, nem tud választ adni. Ágoston Andrea szövőszékén, keretén mindig formálódik alkotás, vászon vagy gyapjú szőttes, a közelében pedig a frissen mosott alapanyag szárad. Ő maga mossa a birkagyapjút, majd becseréli és növényi: dióból, gyöngyvirágból, csalánból nyert anyagokkal festi. Fejlődése érdekében, ahogy eddig is, továbbképzéseken tervez részt venni, sőt szívesen megosztaná tudását, ha erre igény mutatkozna. Céljai között szerepel a mesteri cím megszerzése, és egy műhely létrehozása. Eltökéltségéről, szakmai tudásáról és pozitív beállítottságáról meggyőződve, valószínűnek tartom, hogy következő beszélgetésünk már műhelyében, a vágyott kemence mellett valósul majd meg.
