Az emlékest tartalmi és formai szerkesztésének sikereként könyvelhető el, hogy a Cirka lom táncegyüttes hölgy-tagjainak, Kisimre Szerda Annának , Zellei Zsuzsannának , Savić Renátának és Kovács Adélnak tolmácsolásában, Kodály Zoltánt is megihlető népdalok csendültek fel az összejövetel bevezetőjében és záró részében, mintegy keretét képezve az ünnepi összeállításnak.
A Fölszállott a páva kezdetű alkotás esetében Vass Borsodi Borbála utalt arra, hogy a népdalból kölcsönzött jelképrendszer Ady Endre 1907-ben írt azonos címmel megjelent költeményének is sajátja. Kitért arra is, hogy Ady nagy hatással volt Kodályra. A világhírű zeneszerző, pedagógus öt Ady-szöveget zenésített meg, közülük egyik a Fölszállott a páva című, melynek bemutatására 1937-ben került sor. A tanárnő bevezetője után átadta a szót a Művelődési Központ beszédművészeti, irodalmi és nyelvművelési csoportjának, az Auróra Stúdió képviseletében megjelent Csernai Adriennek , Kasza Nikolettának és Turuc Roxánának , akik narrátorként a kodályi életút és munkásság állomásairól számoltak be a közönségnek. A szöveges bemutatást vetítés kísérte. A fiatalok – Uzsvár Emese és Csernai Adrien közreműködésével, akik Illyés Gyula, Dsida Jenő és Tolnai Ottó gondolatait adták közre –, megfogalmazták az est záró részében elhangzott üzenetüket is: Életművet folytatni nem lehet, tudjuk, de annak szellemében tovább küzdeni a még el nem ért célokért, emberi és művészi értékek kibontakozásáért, megbecsüléséért, olyan feladat, amely méltó Kodályhoz és méltó azokhoz, akik e küzdelem terhét, a kodályi örökséget a vállukra vették. Búcsúzóul, Szatmári Csilla elszavalta Kodály Zoltán Esti dal című művét, majd ugyanezen szöveg közreadásával a Cirkalom tagjai dalban kívántak jó éjszakát.
